Már másodszor újították meg az alig néhány éves állami középiskolai történelmi atlaszt, de a történelemtanárokat képviselő TTE szerint így sem sikerült orvosolni a főbb hiányosságokat.

A tantárgyak közül a történelem kapcsán vannak általában a legélesebb viták az állami oktatás kapcsán, azon belül pedig a tankönyvek mellett a hivatalos atlaszok kerültek egy ideje a középpontba. Jövőre már csak az állami tankönyvfejlesztést irányító Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) új atlasza használható az érettségin, a Történelemtanárok Egylete (TTE) azonban aláírásgyűjtést is kezdett a szabad tankönyv- és atlaszhasználatért, emellett pedig nagyon részletes tanköny– és atlaszkritikákat írtak, melyekben gyakorlatilag térképről térképre mennek végig a szerintük problematikus pontokon.

Bár az, hogy ezekből ennyit találtak, kritika az állami oktatáspolitikával és az új generációs, először„kísérletiként” megjelent tananyagokkal kapcsolatban is, azt lehetne pozitívumnak is látni, hogy az OFI, részben a TTE kritikáit is meghallva, nyitott volt a korrekcióra.

A szakmai egyesület szerint azonban a másodszori átalakítás után sem sikerült jól használható atlaszt alkotni. Hidas Gábor, az egylet tankönyvelemző műhelyének térképésze – aki a Cartographia szerkesztőjeként maga is készített középiskolai atlaszokat – úgy látja:

Hidas szerint probléma, hogy az atlasz fő jellemzője a politikatörténet maradt, nem lett jobb az áttekinthetősége, és bár a javaslatuknak megfelelően most már került bele névmutató, szerinte az a gyakorlatban alig használható, miközben sok térkép továbbra is szellemképes.

Értékelése szerint a kétszeri átdolgozás után „sem sikerült egy igazán korszerű atlaszt alkotni”, és az sem ideális állapot, hogy így már három különböző OFI-s atlasz van forgalomban. Hogy a TTE szerint milyen további bajok vannak az új középiskolai atlasszal, az egylet oldalán olvasható.

Az eredeti cikk az Indexen képekkel