Kevesebb
szépirodalom fogyott tavaly, a tudományos és szakkönyvkiadás válsága
pedig folytatódott. Nőtt az ismeretterjesztés és a gyerekkönyvek iránti
igény. Ezt mutatják legalábbis a könyvforgalmi adatok.
(Forrás:
Népszabadság)

A szokásos, előző évi
könyvszakmai értékelést, amelyet most hozott nyilvánosságra a Magyar
Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), nehéz egyértelműen
minősíteni. Egyfelől visszafogottan bizakodó, másfelől mérsékelten
borúlátó. Bizakodó, mert 2006-ban mégiscsak egy százalékkal magasabb
volt a hazai könyvforgalom emelkedése (4,9 százalék) az inflációnál, és
ez sokak várakozását fölülmúlta. Ugyanakkor borúlátásra is okot ad, hogy
a növekedés 2002 óta fokozatosan csökken. Összességében tavaly több
mint 65 milliárd forintot költöttünk könyvre, nem egészen
hárommilliárddal többet, mint 2005-ben.

Kedvezően ítéli meg a forgalmat a közoktatási
tankönyvek és nyelvkönyvek, valamint az ismeretterjesztő kiadványok
területén a jelentést összeállító Zentai Péter László, az MKKE
igazgatója. Mindkét műfajban egymilliárddal többet költöttünk tavaly. A
kiadók panaszai ellenére szépen növekedett a gyermek- és ifjúsági
könyvek eladása is – több mint egymilliárddal. Valamelyest többet
vásároltunk idegen nyelvű importkiadványokból is. Meglepő talán, hogy a
magyar irodalom külföldi sikerei ellenére itthon 3 százalékkal kevesebb
fogyott szépirodalmi könyvekből. Már nem meglepő, csak lehangoló, hogy
folytatódott a tudományos és szakkönyvek piacának
zsugorodása.

Zentai Péter László úgy
véli, a szépirodalom mérsékelt visszaesése részben annak
tulajdonítható, hogy tavaly nem jelentek meg olyan kiemelt figyelmet
keltő hazai művek a piacon, mint amilyen 2005-ben például Spiró György
Fogsága vagy Nádas Péter háromkötetes nagyregénye, a Párhuzamos
történetek volt. A szakember ugyanakkor óva int attól, hogy a
gyerekkönyvek forgalmának növekedését a tavaly megjelent Harry
Potter-folytatásnak tulajdonítsuk. Ez, megítélése szerint legfeljebb
félmilliárdot „dobott” a piacon, a többi a kiváló hazai szerzők érdeme
Böszörményitől Janikovszkyig. Százmilliós nagyságrendben bővült ismét a
hangoskönyvpiac, de még mindig nem éri el az összforgalom egy
százalékát.

Az utóbbival
kapcsolatban Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó igazgatója
megjegyezte lapunknak, várhatóan tovább nő a hangoskönyvek eladása,
miközben a CD-ROM-ok piaca leáldozóban van. A Kossuth egyébként jóval
nagyobb növekedést tudhatott magáénak tavaly az átlagnál, a
hangoskönyveké mellett az útikönyvek forgalmát is
megduplázta.

Gál Katalin, a Vince
Kiadó igazgatója – egyben az MKKE elnökhelyettese – aggasztónak tartja,
hogy évről évre csökken a könyves főszezonok (elsősorban a karácsonyi
vásár) időtartama, meghosszabbodnak a szürke hétköznapok, amikor kevesen
vásárolnak. Intő jelnek tartja, hogy egyre kevesebbet költenek
Magyarországon anyanyelvi szakkönyvekre, és mind többet idegen
nyelvűekre – vagy egyszerűen letöltik, amit a világhálón találnak. Egyes
tudományterületeken mintha kihalóban lenne a magyar nyelv, ahogy arról a
skandináv országokban már szinte befejezett tényként beszélnek. Ez az
állami támogatás e téren tapasztalható radikális csökkenésének is
következménye.

A Vince vezetője
ugyanakkor úgy véli, a könyvárak nem tartják jelentősen vissza a
forgalmat, a drága kiadványokra is van fizetőképes kereslet. Példa rá
2006 legdrágább albuma, a karácsonyra megjelent Leonardo sikere: a
háromezer példányból már csak négyszáz vár gazdára. Viszont továbbra is
igaz, hogy egyre kevesebben költenek nagyobb összeget könyvekre.