Az
egykori náci német hadsereg hadbíróságain elítélteknek, civileknek és
katonáknak állít emléket egy vándorkiállítás, amely szeptember elsején
érkezett Bécsbe. (Forrás: Kultúra.hu)

A náci ideológiát is jellemzi, hogy a Wehrmacht a
háború hat éve alatt legkevesebb harmincezer polgári személyre és
hadifogolyra, emellett húszezer katonára rótt ki halálbüntetést,
leginkább szökés és árulás miatt – hangsúlyozták a szervezők a kiállítás
megnyitóján. (Az első világháború alatt összehasonlíthatatlanul
kevesebb, 48 halálos ítéletet hoztak a német haditörvényszékek.) Súlyos
bűnnek számított a náci Harmadik Birodalom vezetőjén, Adolf Hitleren
való gúnyolódás is vagy az, ha valaki fennhangon kétségeit hangoztatta a
győzelmet illetően.

A Németországból érkező
vándorkiállítás Ausztriában a helyi sajátosságokhoz igazítva
mutatja be a hadbíróságok működését és bepillantást enged egyedi
sorsokba, bírókéba és elítéltekébe egyaránt. A tárlat tizenöt dezertőr
történetét mutatja be. Volt köztük olyan, aki vallási meggyőződése miatt
tagadta meg a katonai szolgálatot, míg mások, mint a karintiai szlovén
kisebbséghez tartozó testvérpár, Jurij és Franc Pasterk, partizánnak
álltak. „Sohasem volt igazságos, ami akkor jogszerű volt” – írta a
tárlat egyik védnöke, Christoph Schönborn bíboros a kiállítás címére –
Ami akkor jogszerű volt – utalva.

A kiállítás egyik
osztrák szervezője, a Nemzetiszocialista Bíróságok Áldozatainak
Bizottsága a második világháború kezdetének hetvenedik évfordulóján
teljes rehabilitációt követelt a Wehrmacht dezertőreinek. A szervezet
arra törekszik, hogy Németországhoz hasonlóan Ausztriában is
nyilvánítsák törvényi szinten, visszamenőleg semmisnek a Wehrmacht
dezertőrökre kirótt ítéleteit.

A náci hadsereget
otthagyó katonaszökevényekre félig-meddig ma is árulóként tekint a
társadalom, s csak 2005-ben biztosítottak nekik kártérítés és
társadalombiztosítási juttatások tekintetében az áldozatok többi
csoportjával egyenlő jogokat – hangsúlyozza a bizottság. „Míg
Németországban laktanyát neveztek el a Hitler elleni összeesküvőkről,
gróf Claus Schenk von Stauffenberg ezredesről és társairól, Ausztriában
ilyesmire nincs példa” – állapították meg.

A német
parlament már 2002-ben rehabilitálta a Wehrmacht dezertőreit, s a
szeptemberi választások előtti utolsó ülésén az árulás címén,
vagyis az üldözött zsidók és más hadifoglyok segítése miatt elítéltek
elleni ítéleteket is megsemmisíti.