Miklósi László és Gál Ferenc véleménye ütközik a lapok hasábjain

A szakma a kronológiára voksol: Viharos viták egy érettségi tantárgy körül

A történelemoktatás modernizációja időszerű, a megújulási törekvéseket általában a tanárok is kedvezően fogadják Ellenérzést az olyan lépések keltenek, amelyek a tanítás működőképességét veszélyeztetik – nyilatkozta lapunknak az új érettségi tervezete kapcsán Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke.
Az új érettségi követelményeit véleményezve két verzió közül választhattak a történelemtanárok. Nem meglepő, hogy a szakma a kronologikus szemléletű „A” változat mellett foglalt állást; hiszen ez áll közelebb az oktatás hagyományos rendszeréhez, szemben a tematikus jellegű „B” változattal – értékelte az eredményt Miklósi László -, emellett egyre inkább teret követel a tematikus megközelítés is.

Vita a két változatról

Az érettségi tantárgyai közül a történelem volt az egyetlen, amely két változatban került a vitaanyagba. A nemzeti alaptanterv (NAT) kapcsán is viharos viták folytak e tantárgy körül. Az okot Miklósi László abban látja, hogy a rendelkezésre álló ismeretanyag mennyisége egyre nő, így fontos megtalálni a kiemelés módszereit, szempontjait.
A minden fontos korszakot felölelő, kronologikus, illetve a jellegzetességek kiemelésére, képességfejlesztésre törekvő tematikus oktatás vitája nemcsak magyar probléma: a közelmúltbeli nemzetközi történelemtanári konferencián is ez volt a fő vitakérdés.A vitából is kitűnik, hogy időszerű a történelemoktatás modernizációja, a NAT-tal kapcsolatosan mégis ellentmondásos a történelemtanárok véleménye.
Előnyt jelenthet, hogy az alapképzés ideje két évvel nő, és az sem baj, hogy a rendszeres kronologikus történelemoktatás csak hetedik osztályban indul, mivel a diákok is ekkorra érnek meg az elvont gondolkodásra.

Első találkozás ötödikben

A történelemtanárok már ötödikben találkozhatnak diákjaikkal, amikor hiteles történeteket, mondákat, mítoszokat kell megismertetniük velük. A gondot Miklósi László szerint az okozza, hogy az alaptanterv nem illeszkedik az iskolaszerkezethez, így a zárt időrendben folyó történelemtanításhoz sem. A diákok többsége ugyanis nyolcadik osztály végén vált iskolát, amikor a tananyagban körülbelül II. Józsefig jutott. Az általános iskolai tanár tehát sohasem beszélhet például az 1848-as forradalomról, a középiskolai tanár pedig az ókori Egyiptommal legfeljebb az érettségire való felkészítés során foglalkozhat. Valószínűleg a diákoknak sem jó az ilyen típusú iskolaváltás. A másik nehézséget okozó kérdés, hogy a NAT jövőre az általános iskolák hetedik osztályában indul. Így hat olyan évfolyam lesz, amelynek diákjai kétszer tanulják ugyanazt a tananyagot, először ötödik és hatodik osztályban, majd hetedik és nyolcadikban újra. Ezért úgynevezett átemelő tanterveket kell kidolgozni, hogy a diákok más szempontok szerint dolgozzák fel ugyanazokat a témákat. Mindez elkerülhető lett volna – állapítja meg Miklósi László -, ha a NAT szerinti oktatás nem hetedik, hanem ötödik osztályban kezdődhetne.
(Magyar Hírlap, 1997. május 13.)
/Az interjúalany szavait – szokás szerint – egyszerűsítve közölte a lap, ez magyarázza az esetenkénti nem teljesen precíz megfogalmazást /

Véget ért az ezredik tanév

(…) A nemzeti alaptanterv (nat) valóban más típusú iskolarendszert feltételez, mint a jelenlegi 8 plusz 4 osztályos iskolák -jelentette ki Gál Ferenc, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejlesztési osztályának vezetője. Hozzátette: ha elismerjük, hogy a gyerekek fejlődésében 12 éves koruk körül kezdődik új szakasz, akkor az iskolákat is ennek megfelelően kell átalakítani. Ennek a változásnak felel meg Gál Ferenc véleménye szerint a történelemoktatás rendszerének változása is, amely körül többször robbantak ki viták. A Történelemtanárok Egylete kifogásolta, hogy az általános iskolai tanárok a jövőben II. József uralkodásáig oktathatják a történelmet, hiszen a kronologikus tanítás hetedik osztályban kezdődik és a két tanév nagyjából eddig öleli fel az anyagot.Gál Ferenc azzal érvel, hogy eddig a gyerekek kétszer tanultak az egyes történelmi korszakokról: ötödik osztálytól nyolcadikig, majd a középiskola négy éve alatt. Tudásuk azonban nem lett kétszeresen jobb – teszi hozzá a főosztályvezető (sic!). Az oktatás ráadásul nem alkalmazkodott a diákok életkori sajátosságaihoz. A görög demokrácia népgyűlése például egy tízéves gyerek előtt képekben jelenik meg, így nem érti pontosan annak sajátosságait. Fogalmi gondolkodásra a diákok átlagosan hetedikes korukra érnek meg.

Hat évre emelt készségfejlesztés

A gyerekek többsége nyolcadik osztály után iskolát vált, így ha a történelmet hetediktől tizedikig tanulják, megtörik az oktatás folyamata. Gál Ferenc úgy véli, a jelenlegi iskolarendszer konzerválja ezt a problémát. Az alaptanterv a diákok fejlődéséhez igazodik, így valójában kétszer 6 osztályos iskolarendszert feltételez. Az alapkészségek fejlesztésének az eddig megszokott négy év helyett hat évig kellene tartania, ez a történelem esetében azt jelenti, hogy ötödik és hatodik osztályban olyan híres történelmi személyekkel kell a tanulóknak – nem kronológiához kötve – megismerkedniük, akikkel érzelmileg is tudnak azonosulni. A hat plusz hatosztályos rendszer Gál Ferenc szerint a helyi önkormányzatok számára is hasznos lenne. Az oktatás költségei ugyanis hetedik és nyolcadik osztályban sokkal magasabbak, mint a megelőző években. A kisebb települések így közösen tarthatnának fenn hatosztályos gimnáziumokat.
(Magyar Hírlap, 1997. június 14.)

Kimondatott!

Látszólag a történelemtanárok problémáját feszegeti a Magyar Hírlap 1997. június 14-i számának 5: oldalán megjelent „Véget ért az ezredik tanév” című cikk egy része: a Nemzeti alaptanterv — szerint az általános iskolai történelemtanárok (7-8. osztályban) a kezdetektől II. Józsefig, a középiskolai kollégák (9-10. évfolyamon) a „kalapos király”-tól kezdve napjainkig tanítják a tananyagot. Vagyis a NAT nem illeszkedik a jelenleg jellemző (8+4-es) iskolaszerkezethez.

„A nemzeti alaptanterv (NAT) valóban más típusú iskolarendszert feltételez, mint a jelenlegi 8+4 osztályos iskolák” -jelentette ki Gál Ferenc, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejlesztési osztályának vezetője. Később kimondja: az alaptanterv 6+6 osztályos iskolaszerkezet feltételez. Ez példa nélküli hivatalos nyilatkozat. Mindeddig a Tárca képviselői azt állították: A NAT iskolaszerkezet-semleges, bármely iskolatípusban megvalósítható, sőt, az iskolák közötti átjárást segíti elő. Érdekes adalék, hogy a kormány – a közoktatási törvényben is rögzítve – hosszú távon a kötelező oktatás 12 évfolyamra való kiterjesztését szorgalmazza, s rövidtávon (és középtávon?) pedig a jelenleg domináns 8 + 4 osztályos szerkezetet kívánja megőrizni.

A szakma ugyan hosszú évek óta feszegette, hogy a NAT determinálja az iskolaszerkezetet, de eddig ezt hivatalosan cáfolták. Gál Ferencnek természetesen igaza van abban, hogy lennének előnyei a 6+6 osztályos iskolaszerkezetnek (pl.: az életkori sajátosságok, a fogalmi gondolkodás időszakának – így a térben-időben való gondolkodás – kezdete a jelenlegi tananyagbeosztásnál jobban figyelembe vehető). Ugyanakkor számos hátránnyal is számolni kéne: az általános iskolák 8 osztályról 6 osztályra csökkennének, a jelenleginél két évvel korábbra kerülne az iskolaválasztás, és -váltás. Végiggondolandó, hogyan hatna egy ilyen rendszer – különösen a kisebb településeken élők -iskolázási, művelődési esélyegyenlőségére. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, miként befolyásolná az adott települések megtartó erejét, helyzetét az iskolai osztályok 8-ről 6 évfolyamossá csökkenése. Végül össze kéne vetni az egységes képzés idejének esetleges rövidülését az Európai Unióban lévő trendekkel.

Abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy a modernizáció döntő eleme, motorja, „kemény magja” a NAT. Nem előzte meg egy – a kívánatos iskolaszerkezetet is tartalmazó – stratégia végiggondolása, vitája és lehetőség szerint közmegegyezéses, de mindenképpen nagyarányú szakmai, társadalmi és politikai elfogadása. Jelenleg a modernizálni kívánt közoktatás bármelyik lényeges elemét kívánjuk szabályozni (pl.: alapműveltségi vizsga, érettségi vizsga, tanári át- és továbbképzés, tankönyv-és taneszközjegyzék stb.), a ki nem mondott, meg nem vitatott, lappangó iskolaszerkezeti kérdésekhez jutunk. A mai helyzetben semmi sem az, aminek lennie kéne: A közoktatás fejlesztésének stratégiája a legfontosabb kérdésben: az iskolaszerkezet ügyében nem teszi le a garast; a NAT nem „csupán” tantervi alap, amelynek segítségével az iskolák elkészíthetik saját helyi tanterveiket, hanem burkolt iskolaszerkezet-szabályozó. Amint látható, nem csupán a történelemtanárok gondjáról van szó. Biztosan állíthatjuk, hogy az oktatási rendszer – az egész társadalmat alapjaiban, hosszú távon érintő – egyik alapkérdését feszegetjük- Jó, hogy a minisztérium osztályvezetője végre tiszta vizet öntött a pohárba. Jobb későn, mint soha: új fejezet kezdődhet tehát, a fentieket is figyelembe réve végiggondolható a NAT és az iskolaszerkezet viszonya. Ez lehet a garanciája annak, hogy hosszú távon (egy-egy választási ciklus lejárta után is) működőképes oktatási szerkezet jöhessen létre. S ez mindannyiunk érdeke.

Miklósi László
a Történelemtanárok Egylete elnöke (Magyar Hírlap, 1997. június 19.)
(A válaszcikk pontos szövegét közöljük, az újságban sajnálatosan egy értelemzavaró hibával jelent meg.)

A fenti válaszra reagálás nem érkezett.