A
középosztály, az iskolák és az iskolafenntartók jogainak korlátozása
nélkül aligha képzelhető el olyan oktatási reform, amely érdemben
csökkentené a szegregációt és a káros szelekciót az iskolákban – derült
ki a Magyarország Holnap Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal (OKA)
negyedik ülésén, az eseményről kiadott közlemény szerint.
(Forrás:
NAPI Online)

Egy körzeti, több iskola fenntartó
fölött álló intendánsi, felügyeleti rendszer kialakítása minden
bizonnyal szerepelni fog azok között a javaslatok között, amelyeket az
OKA tesz le a döntéshozók asztalára – derült ki a kerekasztal legutóbbi
ülésén, hiszen a tagok jóformán mindegyike egyetértett evvel az
elgondolással. Az oktatási intendánsok jogai egy ülés keretében
természetesen nem körvonalazódtak pontosan, de az kiderült, hogy
feladataik közé tartozna az esélyegyenlőség feletti őrködés, az iskolák
és az iskola fenntartók elszámoltatása, valamint az iskolák és a tanárok
eredményességének mérése, valamint a tanárok támogatása, az egységes
követelményrendszer érvényesítése.

Kertesi Gábor
az MTA-KTI tudományos főmunkatársa a középosztály érdekérvényesítő
képességével magyarázta azt a folyamatot, amely ma a szegregációhoz,
illetve a jó iskolák és rossz iskolák, illetve jó és rossz osztályok
kialakulásához vezet. Kertesi szerint túl sok az iskolafenntartó
Magyarországon és ezek óhatatlanul a középosztály érdekérvényesítő
képességének áldozatásul esnek. Kertesi véleményért erősítette Nahalka
István, az ELTE docense is, amikor kifejtette, hogy a szabad
iskolaválasztás joga Magyarországon a jó iskolák esetében a szabad
diákválasztás jogává alakul, hiszen ezek az intézmények kiválogatják a
legjobb képességű diákokat és így érnek el jó eredményeket. A vitaindító
Havas Gábor éppen ezért tett javaslatot arra is, hogy az önkormányzati
feladatokat átvállaló, és ekként normatív támogatásban, azaz közpénzben
részesülő nem önkormányzati iskolák is arányos részt vállaljanak a
halmozottan hátrányos helyzetű tanulók
oktatásából.

A jó iskola, rossz iskola rendszer,
illetve az iskolákon belüli, párhuzamos osztályok közötti szelekció
kialakulása azért hátrányos az oktatás egészének, mert amíg a megfelelő
oktatási módszerek mellett az integrált iskolákban a jó képességű
tanulók teljesítménye a nemzetközi tapasztalatok szerint nem rosszabb,
mint a jónak tartott intézményekben, addig a rossz iskolákban a
tehetségek elvesznek és a gyengébb képességűek közül sem hozzák ki a
maximumot. Ezt Magyarországon is igazolta az integrált iskola program,
hiszen a résztvevő iskolákban a hátrányos helyzetű tanulók kognitív
képességei valamivel jobbak, mint a kontroll iskolákban, társadalmi,
szociális készségei viszont lényegesen jobbak, miközben a jó képességű
tanulók teljesítménye azonos.

Mindez persze csak
megfelelő oktatási módszerek mellett igaz, márpedig a differenciált
oktatás terén tapasztalt, vagy kifejezetten ilyen képzést kapó tanárok
fájó hiánya mellett kérdéses a reform sikere – vetette föl
Lannert Judit az OKI kutatási igazgatója is. A párhuzamos osztályok
közötti szelekció, például a tagozatos, normál, felzárkóztató osztályok
közötti különbség adminisztratív megszüntetése megfelelő képességű
tanárok nélkül például sérti a valóban tehetséges tanulók
előrehaladását. Éppen ezért több kerekasztal tag is átgondolandónak
nevezte, hogy a káros szegregáció és szelekció azonnali, de némiképp
abszolutista reformot igényel-e, vagy inkább kis lépésekben, egy
átalakított pedagógus képzéshez igazítva kellene azt
végrehajtani.