A pécsi
emlékműállítást kutatás követi – Emlékoszlop a Baranyából elhurcolt
áldozatok tiszteletére
(Forrás: Népszabadság)

Rémült, meggyötört, megalázott arcok, csonttá soványodott
testek, rimánkodó, fohászkodó, szögesdrótba kapaszkodó kezek, sínek,
rácsok, tört vonatkerék és egy kémény – ezekből a képi elemekből épül
fel a Pécsett álló Roma holokauszt-emlékmű.

A három méter magas, kilenc tonnás, fehérszínű,
carrarai márványból faragott, négyoldalú relief a mohácsi Horváth Zoltán
Jenő munkája. A 32 éves, roma szobrász ez év áprilisában felkereste a
pécsi Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesületet, és elmondta, hogy
szeretne faragni egy emlékoszlopot, amivel a fasizmus Baranyából
elhurcolt, roma áldozatai előtt hajtana fejet. Az egyesület támogatásra
méltónak ítélte az elképzelést, hisz a megye cigánysága súlyos
veszteségeket szenvedett 1944-45-ben. A civil szervezet gyűjtést
indított, hogy előteremtse az emlékműállítás hatmillió forintra becsült
költségét, és helyet kért az emlékműnek a pécsi önkormányzattól. Pécs
képviselő-testülete – az egyesület javaslatát elfogadva – a városcentrum
keleti szélén adott helyet az emlékműnek. Az elmúlt napokban Göncz
Kinga, esélyegyenlőségi miniszter avatta fel az
emlékoszlopot.

Kosztics István, a
Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület elnöke tudósítónknak
elmondta: mostantól – minden év augusztus másodikán, a roma holokauszt
napján – ennél a márványoszlopnál emlékeznek majd meg a haláltáborokba
hurcolt, baranyai cigányokról (ez idáig, ilyen jellegű megyei mementó
nem volt Baranyában). Egyébként 1944 nyarán, a pécsi kisállomáson zárták
vagonokba a koncentrációs táborokba induló baranyai romákat. Ezért az
egyesület szeretné, ha a kisállomás falán is tábla emlékeztetne a
baranyai romák tragédiájára. Ezt a táblát – a civil szervezet tervei
szerint – 2005. augusztus 2-án fogják leleplezni.

Az egyesület elnöke hozzátette: a már álló emlékműre
továbbra is gyűjtik a pénzt. Eddig ötmillió forintnyi támogatás
érkezett. A baranyai önkormányzat egymillió 250 ezer, az
esélyegyenlőségi tárca egymillió 200 ezer, a kulturális minisztérium 800
ezer forinttal támogatta az emlékmű felállítását. A három főszponzoron
kívül települési és kisebbségi önkormányzatok, egyesületek és cégek,
valamint harminc magánszemély küldött pénzadományt. Ahhoz azonban, hogy
az emlékmű költségeit maradéktalanul kifizethessék, további másfél
millió forintra van szükség – tudtuk meg Kosztics Istvántól, ezért az
egyesület további adományokat vár. Az emlékműállítás kapcsán felmerült
az is: jelenleg nem tudjuk, hány baranyai romát hurcoltak el 1944-ben,
és közülük hányan nem élték túl a koncentrációs táborok kínjait. A
megyei önkormányzat a közelmúltban felkért egy pécsi történészt, hogy
kutasson ebben az ügyben. A történész – várhatóan – egy év alatt végez
ezzel a munkával, s az általa összegyűjtött adatokból egy könyv készül
majd. A könyvben megszólalnak a táborok roma túlélői, s azoknak a
romáknak a leszármazottai, akik hazatértek a táborokból, de ma már nem
élnek.