Nagyban
befolyásolják az otthoni, politikai jellegű beszélgetések a középiskolás
fiatalok demokráciáról alkotott véleményét, a diák-képviselet igazságos
megítélése pedig függ attól is, hogy az adott nebuló milyen mértékben
vesz részt saját érdekeinek iskolai érvényesítésében… (Forrás:
Edupress)

…hangzott el a január
29-én rendezett Iskola és Társadalom 2008 nevet viselő konferencián,
ahol az elmúlt ősszel, egyetemi hallgatók bevonásával készített
közvélemény-kutatás eredményeiről számoltak be.

Mintegy hatezer 9. és 11. osztályos diák válaszait
dolgozták fel eddig a kutatásban részt vevők, az anyag azonban még
tovább bővül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középiskolásainak
eredményeivel. Utóbbiakon kívül Budapesten, Baranya, Csongrád, Fejér,
illetve Hajdú-Bihar megyében tették fel az azonos kérdéseket a
fiataloknak, a demokráciáról alkotott véleményüket azonban már 2006
januárjában is felmérték. Az adatok alapján végzett első elemzésekből
kiderül, hogy az elmúlt három évben e tekintetben alapvető változás nem
történt. A magánélet védelmét tartják a demokrácia legfontosabb
feladatának, a kisebbségek jogainak megóvását sorolják azonban a
legkevésbé annak funkciói közé. A fiatalok véleményét a felnőtt lakosság
dekomráciáról alkotott véleménye erősen befolyásolja, az álláspontjuk
ahhoz igazodik. Eltérést mutat a korábbi felméréshez képest, hogy
visszaszorult a társadalmi szolidaritás, valamint kevésbé toleránsak a
középiskolások a cigányokkal, románokkal, szlovákokkal és a zsidókkal
szemben.

„A fiatalok kétharmada
gondolja úgy, hogy nincs beleszólásuk a házirend alakításába, többen
viszont az iskolarádió és a diákújság szerepét hangoztatják, mint a
demokrácia megvalósulási formáját” – mondta el Domokos Tamás, a
kutatásban részt vevő székesfehérvári kutatóközpont munkatársa. A
középiskolások 40 százaléka úgy nyilatkozott, nyilvános szavazás útján
választják meg a diákönkormányzat tagjait, kilenc százalékuk azonban
arról számolt be, hogy az osztályfőnök jelöli ki az adott személyt. Ez
utóbbi eredményről Csákó Mihály, a kutatás vezetője, az Eötvös Loránd
Tudományegyetem (ELTE) Szociológia Tanszékének oktatója a konferencián
elmondta: „sok diák nem ítéli meg antidemokratikusnak a tanári
beavatkozást”.

A válaszokból az is
kiderül, a gimnazisták pozitívabban ítélik meg az iskolai demokrácia
helyzetét, mint a velük egyidős szakiskolában tanuló társaik. A család
pedig továbbra is fontos tényező a demokrácia-felfogás alakulásában,
lényeges szempont, hogy a diákot bevonják-e az otthoni, politikai
jellegű beszélgetésekbe.
A kutatást négy felsőoktatási
intézmény (ELTE, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi
Tudományegyetem) végezte el a székesfehérvári Echo Survey Szociológiai
Kutatóközponttal közösen.

(www.edupress.hu)