Római
kori bányajárat a Kirnyik-havasban
(Forrás: Népszabadság)

A román művelődési tárca szerint régészeti
szempontból érdektelenek a verespataki római kori bányák. A verespataki
Kirnyik-havas római kori tárnáiban végzett feltárások és szakértői
vélemények nem indokolják a kétezer éves leletek megőrzését – derül ki
abból a levélből, amellyel most válaszolt a román művelődési
minisztérium a Népszabadság augusztusi megkeresésére. A kérdések arra
vonatkoztak, vajon az illetékes bukaresti műemlékvédelmi hatóságok
miként látják a páratlan római kori leletek további
sorsát.

Románia júliusban törölte a védett
történelmi műemlékek sorából az egyedülálló római kori tárnákat magába
záró verespataki Kirnyik-havast, mintegy szabad kezet adva ezáltal a
Rosia Montana Gold Corporation kanadai-román vállalatnak, hogy a
térségben felszíni aranybányát nyisson.

A Kirnyik-havas nyugati oldalán Béatrice Cauuet francia
régész vezetésével két évvel ezelőtt kezdték el a jelenleg is tartó
feltárásokat. Cauuet szerint a Kirnyik „gyomrában” Európában egyedülálló
római kori tárnákra bukkantak. Olyan sziklába faragott, 120 lépcsős
tárnát is felfedeztek, amely 30-40 métert lejt a hegy gyomra felé. A
bejáratot a visszavonuló rómaiak betömték, így abban a II. század óta
senki nem járt. A tárnában a római kori aranybányászat tárgyi emlékeire
bukkantak.

Mircea Angelescu, a
művelődési tárca emlékművekért és múzeumokért felelős igazgatója arról
biztosította a helyszínen járt Európa tanácsi képviselőket: a
verespataki leleteket különleges védett térség kialakításával megőrzik. A
régészeti munkálatokat folytatják, a bányaterv kivitelezéséhez
szükséges engedélyeket egy-két éven belül állítják ki. A mintegy
hatmillió dolláros költséggel feltárt római kori tárnákat a bányatervek
semmilyen módon nem érintik – tette hozzá.

A minisztérium most visszavonulót fúj. A tárca vezetői
ez ügyben lapunk kérdéseire csak írásban voltak hajlandók válaszolni. A
másfél hónapos késéssel érkezett választ megfogalmazó Radu Teaca
minisztériumi régész szakértő azt állítja: a felfedezett tárnákat azért
vették le a védett műemlékek listájáról, „mert azok rendkívüli
fontosságú régészeti leleteket nem tartalmaznak”. A döntést a romániai
országos régészeti bizottság hozta meg, s azt a régészek jelentéseire
alapozták.

„A Művelődési és
Vallásügyi Minisztérium nem törölt a védett műemlékek listájáról
Európában egyedülálló római kori leleteket. Az a térség, amelyre utalnak
– az ásatási jelentések szerint – régészeti szempontból jelentéktelen
leleteket tartalmaznak” – olvasható a levélben. – Más római kori
járatokba be sem lehetett menni, mert a mennyezet beomlott, így azok
„tudományos és turisztikai szempontból egyaránt érdektelenek” – írta
Teaca.

A szóban forgó járatok között
van az is, amelyet Cauuet korábban így jellemzett: gyönyörű, s az
egykori Római Birodalom területén egyedülálló.

Eredeti
cikk