Magyarországon
immár 1997 óta lehet rendelkezni a személyi jövedelemadó bevallásakor,
hogy az állam a befizetett összeg 1%-át mire fordítsa, pontosabban:
melyik civil, non-profit szervezet számlájára utalja át. (Forrás:
Index)

Az 1%-okért évek óta óriási
harc folyik, hiszen a teljes keret ebben az évben eléri a 26 milliárd
forintot, ám az elmúlt év statisztikája alapján csak minden második
adózó nyilatkozik érdemben adója 1%-áról. A civil szervezetek
leggyakrabban társadalmi célú hirdetésekben kérik az adózók felajánlását
– ám ezt csak a kevesek engedhetik meg maguknak, a mésiumok hirdetési
árai magasak.

Akinek nem futja
hirdetésekre, az honlapja, vagy egyéb megjelenési felületén kérheti
adónk 1%-át, ám élelmes civilek újabban spamekkel bombázzák a
lakosságot, amelyben négy, „közkedvelt” területen (gyermek-, környezet-,
állat- és egészségvédelmi) működő civil szervezeteket ajánlanak az
adóbevallásukat kitöltők figyelmébe.

„Az új eszköz,
amellyel felajánlásra buzdítanak olcsó és hatékony, viszont nem
törvényes” – mondja Bódis Ákos, a spamszűrőket készítő Sunbelt Software
hazai képviseletének ügyvezetője. Magyarországon ugyanis az Európai
Uniós szabályozás él, vagyis ismeretlentől csak akkor kaphatunk levelet,
ha erre előzetesen engedélyt kért, és mi azt írásban megadtuk.
„Problémás az a levélvégi mondat is: /e-mail címét webes ismerősétől
kaptuk/: a webes ismerős alatt legfeljebb a közösségi portálok tagjait
érthetnénk, ettől függetlenül bárki is adta meg e-mail címünket a spam
kiküldőjének, az még nem jogosítja fel arra, hogy levelet küldjön
nekünk” – teszi hozzá a szakember.

A kiküldők valószínűleg abban bíznak, hogy a nemes
ügyre való tekintettel senki sem veszi majd zavarásnak és nem tesz
feljelentést, ami egyébként minden kéretlen levél beérkeztekor jogában
áll.

A Sunbelt Software szakembere
szerint viszont más oka is lehet az 1%-os adót kérő levél kiküldésének.
Az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján fejlődőben van a magyar
spammelési kultúra. Egyre több az úgynevezett tapogatózó spam, amely
ártatlan, vagyis nem kereskedelmi célú levélként teszteli azt, hogy hány
felhasználó kattint rá a kiküldött linkre – ilyen lehet a szóban forgó
e-mail is. A spammelők ilyenkor a legtöbb felhasználó által alkalamzott
spamszűrő működését és hatékonyságát mérik le, majd a begyűjtött
tapasztalatok és kattintási statisztikák alaján ajánlatot tesznek
megrendelőiknek, és készítik el igazi, már fizetett hirdetéseket
tartalmazó kéretlen levelüket.

Mivel a legtöbb otthoni internetező valamilyen fajta
ingyenes, tanítható spamszűrőt használ, amelynek először meg kellett
mutatni, hogy melyik levél spam és melyik nem, ezért megfigyelhetjük,
hogy a fizetett hirdetést tartalmazó levélben már vicces
töltelékszöveget is alkalmaznak, ami minden bizonnyal az email szavait
statisztikai módszer alapján elemző kéretlen-levél szűrők megkerülésére
szolgál. A vicces megjegyzés persze abban is segíthet, hogy az olvasónak
valami szórakoztatót is nyújtson a spam, így inkább körlevélhez, mint
kéretlen reklámhoz hasonlítsák. Mindenesetre, ha nem tanítható
levélszűrővel, hanem a másik nagy csoportba tartozó, a világméretű
közösségi adatbázison alapuló technológiát is alkalmazó spamszűrővel
szűrűnk, akkor biztosan elkerülhetjük a hasonló leveleket: ha egyszer
egy felhasználó spamként jelöli meg az adott levelet, akkor azt más már
nem kapja meg jó levélként.