Meglehet,
Szíriában ringott a civilizált emberiség bölcsője: itt találták fel
például a növénytermesztést és az emberiség első abc-jét. Régészeti
szempontból szinte még Egyiptomnál is nagyszerűbb lelőhely, hiszen a
történelem minden korszakából világelső műemlékei vannak, kitűnő
állapotban. (Heti Válasz)

Szíria
régészetileg fontos, politikailag kényes, kényelmesnek nem nevezhető
helyein csak a legelszántabb kutatók forgolódnak. Így adódhatott, hogy
az ezredfordulón a tengerparti térségben a magyaroké volt az első
régészeti ásatás – pontosabban Major Balázsé, a Pázmány Péter Katolikus
Egyetem arabista-régész-történész tanáráé, aki nyolc éve egyedül,
hátizsákkal a vállán, mérőszalaggal a kezében fogott hozzá, hogy
beteljesítse gyermekkori álmát, és felkutassa a keresztes lovagok
nyomait. Elsősorban kerámiákat keresett, mert az elmosott, beszántott
települések életéről legékesebben a cseréptöredékek tanúskodnak.


Aztán talált mást is: volt nyár, melyen négy
keresztes lakótoronyra bukkant egyre bővülő csapatával, máskor egy idény
alatt három barlangvárat tárt fel – egyiket egy szívélyes parasztember
hátsó kertjében álló fügefa gyökereinek tövében. Munkatársaival számos
késő antik „holt várost” talált, s volt, amelyiknek a határában
kibiztosított gépfegyverrel fogadták a régészeket a katonai elhárítás
emberei. A legnagyobb kaland azonban mégiscsak az, hogy elnyerte a
keresztes lovagok legnagyobb vára, Margat feltárási és helyreállítási
jogát Magyarország számára.