A Népszabadság cikke a múlt héten a Kossuth Klubban
lezajlott Holokauszt-konferenciát mutatja be, melyen az Egylet elnöke is
résztvett.

„Tanár úr,
minek emlegetik már megint a zsidókat? Nagyapám orosz fogságban volt,
miért nem róla beszélünk?” – idéztek holokauszt-emléknapi
diákreakciókat az ELTE Russzisztikai Központ konferenciáján középiskolai
tanárok. Tanítás közben tapasztalta Surány Anna és Hoszú Gyula az
egymásra torlódó szenvedéstörténetek miatt megzavarodott diákok hárító
magatartását. A tanárok ellentmondásos helyzetét így jellemezték:
konszenzust kellene teremteniük a tantermekben, miközben nincs
konszenzus a holokausztról az országban.

– Steven Spielberg szerint a világon
egyedülálló az a holokausztot ismertető oktatási csomag, amelyet tanári
kézikönyvvel ellátva minden magyar iskolába eljuttattunk – mondta
Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke. – Ennek alapján a
kívánt mélységben és terjedelemben oktatható a holokauszt témaköre. A
csomag vegyes fogadtatásáról szólva hozzátette azonban: húsz éve még
elképzelhetetlennek tartottuk volna, ma pedig már nem is csodálkozunk,
hogy holokauszt-tagadók és -relativizálók az iskolai tanárok, sőt az
igazgatók között is akadnak.

A konferencián Varga László az eddig uralkodó szakmai
állásponttal szemben hangsúlyozta: a dokumentumok egyértelműen
bizonyítják, hogy a magyarországi holokausztban a magyar hatóságok
kezdeményező szerepet játszottak.

Éles vita alakult ki sztálinizmus és fasizmus
viszonyáról Gerő András történész, valamint a vele szemben állást
foglaló Krausz Tamás történész, Ilja Altman (Oroszországi Holokauszt
Központ és Alapítvány) és Gennagyij Kosztircsenko történész között.
Utóbbiak azt hangsúlyozták: a két rendszert határozottan meg kell
különböztetni, mert enélkül lehetetlen a holokauszt megértése. A két
rendszer elemzése a szakma és nem a politika feladata –
mondták.

Ilja és Marija Altman az
állami támogatásban nem részesülő Oroszországi Holokauszt Központot
képviselte. A függetlenségnek előnyei is vannak, mondták, de az
Oroszországban is erősödő holokauszt-tagadó irányzatokkal szemben
kormányzati programokra és a demokratikus közvélemény aktivitására lesz
szükség. Magyarországi tapasztalataik alapján kutatásaik, pályázataik,
tanárképző programjaik összehangolását javasolták magyar
kollégáiknak.

Krausz Tamás történész
támadta azt a liberális véleményt, hogy a náci beszédet nem törvénnyel
kell üldözni. Egyetértett munkatársunk felvetésével, amely szerint a
hazai jobboldalnak és nagy hatású jobboldali orgánumoknak a szélsőséggel
szembeni kétértelmű magatartása felelős döntően a tanárok
dezorientáltságáért, de nyugati demokráciák (Svájctól Franciaországig)
példájára hivatkozva a náci beszéd törvényi tiltásának szükségességét
hangsúlyozta.

A konferencián
bemutatták Gennagyij Kosztircsenko történész „Állami
antiszemitizmus a Szovjetunióban a kezdetektől a végkifejletig,
1938-1953” című frissen megjelent kötetét. A
könyvet
még a „peresztrojka” nemrég elhunyt egykori főideológusa, Alekszandr
Jakovlev szerkesztette.