A
legbátrabb falu, vagyis a Communitas Fortissima címet adományozta az
Országgyűlés a Vas megyei Kercaszomor községnek, az erről szóló
hivatalos dokumentumot szombaton Lezsák Sándor, a parlament alelnöke
adta át ünnepélyes keretek között a 260 lakosú őrségi településen.
(Forrás: FN)

A szomoróci lakosság
1920. augusztus 1-jén, csaknem kilencven évvel ezelőtt a kercai
helyőrség katonáival együtt űzte el a megszálló szerb-horvát-szlovén
katonákat, így a község átmenetileg ismét a magyaroké lett. A
felkelésben részt vevő szomoróci férfiakat a szerb csapatok visszatérése
után bebörtönözték, és szabadságukat csak a határmegállapító bizottság
döntése után kaphatták vissza, amikor Szomorócot Magyarországhoz
csatolták. A bizottság döntését befolyásolhatta a helyi lakosság bátor
helytállása is.

Lezsák Sándor ünnepi köszöntőjében
„vakmerő gyávaságnak” nevezte, hogy közel húsz esztendőnek kellett
eltelnie ahhoz, az igazságtételnek ez a része is megvalósuljon. Szavai
szerint az elmúlt évtizedekben nehéz volt a köztudatban megerősíteni,
sőt még ma sincs jelen igazán önismeretünkben, hogy mi is történt a
„Hűség városának” nevezett Sopronban, vagy mi történt 1924-ben a Nógrád
megyei Somoskőújfaluban, vagy éppen a „Legbátrabb város” címet
kiérdemelt Balassagyarmaton, ahol ugyanúgy fegyvert fogtak az emberek a
haza védelmében, a Magyarországhoz való tartozás érdekében, mint 90 éve a
bátor szomoróci és kercai lakosok.

Az ünnepségen
átadták a község új zászlaját, amelyen már olvasható a Communitas
Fortissima felirat, elhozták ajándékaikat a soproni, és balassagyarmati
polgármesterek, és a Magyarok Világszövetsége is zászlót adományozott a
legbátrabb magyar községnek.