Keddtől
látogatható a budapesti intézet állandó kiállítása – jelentette be
Székely Gábor, a fenntartó közalapítvány kuratóriumának
elnöke.

A „Jogfosztástól népirtásig – a magyar
holokauszt áldozatainak emlékére” című bemutatót egyelőre
bárki ingyenesen tekintheti meg – mondta sajtótájékoztatón a szervezet
vezetője. Székely Gábor hozzátette: a gyerekek számára mindenképpen
ingyenes maradna a látogatás, ám gondolkodnak azon, hogy a felnőtteknek
esetleg belépőt vezessenek be.

A
Holocaust Dokumentációs
Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke
kiemelte: a végső cél az, hogy senki ne kerüljön ki úgy az
iskolarendszerből, hogy legalább egyszer nem járt az emlékközpontban.

Harsányi László miniszteri biztos, aki e funkciójában a
holokauszt 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseket
koordinálta, közölte: pénteken benyújtja lemondását e posztról, miután
feladatát befejezettnek tekinti. Molnár Judit történész, a Magyar
Nemzeti Múzeumban a kiállítás létrehozására másfél éve alakult
programiroda vezetője elmondta: a tárlat vezérmotívuma az állam és az
állampolgár viszonya a két világháború között. A kiállítás az egykor
„zsidónak minősített” magyar állampolgárok és a romák sorsát mutatja be,
de nem kronologikus, ilyen értelemben nem hagyományos elrendezésben.

A tárlat anyaga öt „fázis” köré csoportosul: a jogfosztást, a
kifosztást, majd a szabadságtól, az emberi méltóságtól, végül az
élettől való megfosztást taglalja. A témakörök között szerepel egyebek
mellett a felszabadulás és felelősségre vonás, mint ahogy megjelennek a
korabeli válaszok, dilemmák is. A feliratok, képek, filmek, eredeti
dokumentumok mellett a látogatót érintőképernyős számítógépek és
interaktív térképek várják; az utóbbiak a gettósítást és a deportálás
folyamatát szemléltetik, de fontosabb épületeket is feltüntetnek. A
kiállítás „útvonala” a föld alatti térben indul, ahol a központi elemet
öt család története jelenti. Az üvegfalon életeket jelképező vonalak
futnak, amelyek az emberek sorsát érzékeltetve fokozatosan „elfogynak”.

A zsinagóga az emlékezés és a gyász tere; itt mutatják be az
embermentőket, és jelenítik meg a „hiányt”: az eltűnt közösségeket a
lerombolt templomokkal szemléltetik, a legyilkolt emberek hiányát pedig
áttetsző üvegpadokon elhelyezett portrékkal jelenítik meg. A kiállítás a
karzaton zárul, ahol üvegfalakkal körülölelt meditációs teret
alakítottak ki, és számítógépen elérhető adattárat találnak a látogatók.

Az érdeklődők több nyelven
informáló audiokalauzt vehetnek igénybe, és a szórólap is háromnyelvű:
magyar, angol és héber nyelven közöl tudnivalókat.

Molnár Judit kérdésre válaszolva elmondta, hogy a
nyertes kivitelező pályázatában 414 millió forintos költség szerepelt,
és az összeg a megvalósítás során nem változott. A programiroda
működésével összefüggő kiadásokról egyelőre nem tudott nyilatkozni, mint
mondta, február 28-ával történik meg az anyagok átadása.

A IX. kerületi, Páva utcai
emlékközpont 2004. április 15-én nyitotta meg kapuit, azóta több
időszaki kiállítást rendeztek a falai
között.

Történész-muzeológus
szakértők:
Jalsovszky Katalin –
történész-muzeológus
Karsai László – történész
Kádár
Gábor – történész
Szuhay Péter – roma kutató
Toronyi
Zsuzsanna – muzeológus
Varga János – álló és mozgókép kutatási
szakértő
Vági Zoltán – történész

A kiállítási munkákat szervezte és
irányította:
Molnár Judit – történész, a Magyar
Nemzeti Múzeum Páva utca Állandó Kiállítás Programirodájának
igazgatója

A
kiállítási munkákat felügyelték:
Harsányi László
– miniszteri meghatalmazott, a Nemzeti Kulturális Alapprogram
elnöke
Kovács Tibor – a Magyar Nemzeti Múzeum
főigazgatója
Szikossy Ferenc – a Magyar Nemzeti Múzeum
főigazgató-helyettese

A kiállítás szakanyagát
lektorálták:
Deák István –
történész
Kovács Mónika – szociálpszichológus
Ormos
Mária – történész
Radnóti Ilona – főmuzeológus
Radnóti
Sándor – esztéta
Ungváry Krisztián – történész