… ha tanulóink számára az internet adta jelenidejűség, a számítógép nyújtotta látvány és választechnika a tankönyvnél megszokottabb, ismertebb nézet, ha ez számukra a „hazai pálya”, akkor próbáljuk meg ezen a felületen kínálni azt, amit véleményünk (és a követelményrendszer) szerint el kell sajátítaniuk. (Mendly Lajos)

Mendly Lajos: Kapcsold be a gépet, töridogára készülünk! (cikk, használati útmutató, óravázlat letöltése pdf-ben)

Részlet a cikkből:

A szoftver

Az eszköz a kanadai University of Victoria Humanities Computing and Media Centre által kifejlesztett és folyamatosan frissített oktatási szoftver, a Hot Potatoes. Elsősorban az idegennyelv-oktatás támogatására fejlesztették ki, de más tantárgyak oktatói éppen olyan jól használhatják gyakorló feladatok – adott esetben akár dolgozat – megírására és megoldatására. Különféle típusú kvízkérdések, keresztrejtvény, kiegészítendő szöveg stb. hozható létre segítségével, melyet a tanulók interaktív módon, internetes felületen oldhatnak meg, amivel a teszt megjelenése, a megoldás klikkelős vagy beírós technikája hasonlít az általuk megszokott és használt médiumra. A feladatok megoldása során beállíthatjuk a megoldásra rendelkezésre álló időt, a szoftver jelzi a hibás és a jó választ, az idő lejártával vagy a feladatsor végén pedig összegzi az eredményt. A tanulási folyamat így a tanár által meghatározott tárgyú, de egyénre szabott tempójú lesz. A szoftver kezelése könnyen elsajátítható, ráadásul magyar nyelvű kezelőfelület is rendelkezésre áll.

A program öt kisebb egységből áll, melyek segítségével különböző típusú feladatokat készíthetünk. Történelemórán tapasztalataim szerint négy használható jól közülük: A JCloze „lyukas” szöveges feladatot állít elő (összefüggések, folyamatok megértetéséhez használható remekül); a JQuiz segítségével feleletválasztós teszteket írhatunk (igen széles felhasználási területtel); a JCross klasszikus keresztrejtvényt készít (talán ennek a megoldása igényli a legtöbb erőfeszítést a válaszadó részéről); a JMatch elemeket párosít egymáshoz (név és funkció, fogalom és definíció, kép és aláírása stb.); a JMix összekevert mondatokat állít elő, és véleményem szerint inkább az idegennyelv-oktatásban alkalmazható. Az egyes feladatok a „Masher” („krumplinyomó) segítségével egységes pontozású feladatsorrá fűzhetők össze.

A Hot Potatoes nyilvánvalóan nem csodaszer, nem helyettesíti, sőt inkább igényli a tanári jelenlétet, magyarázatot. Azt gondolom, arra jó, hogy néhány tanítványunk az IPod vagy a telefon helyett ezzel foglalkozzon (mert ismeri a „nyelvet”, melyen szólunk hozzá), és a foglalkozás során elsajátítson olyan tartalmakat, melyeket fontosnak tartunk. Tények, egymáshoz rendelhető fogalmak, évszámok gyakorlására tartom elsősorban alkalmasnak.

A téma és az előkészületek

A téma a probléma szempontjából nem releváns: olyan témakört válasszunk, amelyben viszonylag sok a „megtanulandó” elem – ezek szoktak nehézségeket okozni a tanulóknak. Egy-egy összefoglalás anyaga tűnik erre legalkalmasabbnak (pl. az ország három részre szakadása, a reformkor és szabadságharc, a második világháború stb.).
A program megismerése és a teszt megírása egészen bizonyosan szétfeszíti egy tanóra kereteit. (Később, használatára – pl. az összefoglaló óra részeként – már elegendő a 45 perces órából mintegy 15 perc.) A programmal való megismerkedést, megtanulását és a kérdéssor elkészítését szakkörön vagy projekt során tartom megvalósíthatónak.

Iskolánkban ebben a tanévben egy központi téma, a „játék” köré szervezzük a projektnapok egyes projektjeit. A magam részéről ezt a témát ajánlom majd fel a történelem és az informatika iránt érdeklődőknek: digitális játékot készítünk. Ilyen módon a vállalkozó tanulócsoport mintegy 10-12 óra munkával elkészít egy történelmi tesztet, amit a projektnapok zárasakor bemutatnak. Az elkészült munká(ka)t a következő évek során segédeszközként használhatják ők is, a többiek is.
Az előkészületekbe egészen biztosan célszerű bevonni az iskolai rendszergazdát. A projekt során arra lesz szükség, hogy minden diák saját maga dolgozhasson egy gépen (ha kevés a tanulói számítógép, a két tanuló-egy gép arány is elfogadható). Valamennyi tanulói gépre fel kell telepíteni a szoftvert, ami időigényes feladat. Ugyancsak a rendszergazda segítségével állíthatjuk be (adhatjuk meg) azt az internetcímet, ahova az elkészült programok elmenthetők, azaz szükség lesz egy olyan tárhelyre – vélhetően az iskola szerverének egy számunkra biztosított részére –, amely a külső látogatók számára csak akkor válik majd hozzáférhetővé, ha mi így állíttatjuk be.
Nemcsak technikai, hanem tartalmi előkészületekre is szükség lesz. A projektcsoport első ülésekor (erre általában néhány héttel a projektnapok előtt kerül sor), illetve a szakkör első óráján mindenekelőtt megbeszéljük és elkészítjük a projekt időbeosztását. Ezt célszerű egy nagy csomagolópapíron rögzíteni, hogy a projektmunka során – a szakköri foglalkozásokon – mindvégig mindenki számára szem előtt legyen. Három projektnapot feltételezve, összesen kb. 18 (tan)órányi idő áll rendelkezésünkre, ebből a harmadik napon legalább az utolsó négy óra a bemutató előkészítésével telik majd, tehát kb. 12 óra áll rendelkezésünkre, hogy elkészítsük az interneten megoldható történelmi (földrajzi stb.) feladatsorunkat.

Ugyancsak ekkor van lehetőség arra, hogy előre, közösen megállapodjunk az értékelési szempontokban. Sok függ attól persze, az iskola hogyan döntött a projektek osztályzásáról – a mi iskolánkban nem osztályozzuk. Értékelni viszont elmaradhatatlanul szükséges, és jó, ha az értékelési szempontok is mindvégig szem előtt vannak.

Célszerű már ekkor felvetni, hogyan képzelik a résztvevők az eredmény bemutatását, a „prezentációt”. Hogyan akarják felhívni a többiek figyelmét a munkánk eredményére, milyen módon mutatjuk majd be? Itt csak elképzeléseket fogalmaznak meg a résztvevők, a konkrét eredmény ismeretében ezek természetesen változhatnak.

A csoportokat is ekkor kell kialakítani, majd megállapodunk abban is, hogy minden kiscsoportban lesz egy-egy tanuló, aki a csoportban végzett feladata mellett dokumentálja a munkát. A dokumentációba beletartozik a fénykép, de lehet naplószerű feljegyzés, a legjobb „bemondások” rögzítése stb.

A projekt értékelése miatt fontos, hogy megkérjük a diákokat arra is, egy-két mondatban fogalmazzák meg, mit várnak a következő napoktól, és elvárásaikat írásban is rögzítsék.

S végül megbeszéljük, mi lesz a feladatsor tárgya. A tanulók házi feladatként a tankönyv vonatkozó részeiből fogalmakat, neveket gyűjtenek, s rövid, egy-két mondatos meghatározásokat kell alkotniuk hozzájuk. Hogy ne azonos elemeket válasszon mindenki, a feladatot elosztjuk: a reformkor politikai, társadalmi és kulturális szempontból meghatározó fogalmait kereste egy-egy csoport, a negyedik csoport pedig a szabadságharc politika- és hadtörténetéhez kapcsolódó neveket, helyszíneket és fogalmakat gyűjtött. A fogalmak és nevek persze sokszor átfedik egymást, de ez nem probléma.