• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Kalandozás a reneszánsz popzene labirintusában
2006. november 6. hétfő, 0:00

Ha
Stingre gondolunk, nem éppen az Erzsébet-kori kifinomult zene jut
eszünkbe. Most azonban át kell értékelnünk eddigi
véleményünket.
(Forrás: Múlt-kor)

Ha Stingre gondolunk, nem éppen az Erzsébet-kori
kifinomult zene jut eszünkbe. Most azonban át kell értékelnünk eddigi
véleményünket, ugyanis a rocksztár legújabb Songs of the Labyrinth című
albumán a XVI. századi Anglia egyik legkiemelkedőbb zeneszerzője, John
Dowland szerzeményeit kelti életre.


Az angol Orfeuszként ismert reneszánsz lantművész, John
Dowland (1563-1626) katolikus vallása miatt leginkább a kontinensen
élt, bár műveit Londonban adta ki. Shakespeare A szenvedélyes zarándok
című művében név szerint is megemlíti lantművész kortársát, aki „ha
lanthoz ér, minden emberi érzést elragad”. I. Jakab trónrakerülésével
Dowland királyi lantos lett. Több dalát már életében szinte népdalként
ismerték szerte Európában, s összesen mintegy 100 szóló lantművet
hagyott hátra.


A lant valóban az
Erzsébet-kor népszerű hangszerének számított, még maga a királynő is
szívesen játszott rajta. Az énekhangra és lantra írt John Dowland
dalokat általában klasszikus képzettségű zenészek adják elő, és Sting –
saját bevallása szerint -  nem tartozik közéjük. Ennek ellenére
a CD meglehetősen jó kritikákat kap.


Sting – szintén saját elmondása szerint – már több,
mint 20 éve foglalkozik Dowland zenéjével. Érdeklődése csak fokozódott,
amikor bemutatták Edin Karamazov boszniai lantművésznek, akivel egy éven
keresztül közösen kutatták Dowland szerzeményeit.


Bár ezek a dalok jóval a slágerlisták kora előtt
íródtak, Sting mégis popzeneként kezeli őket. Szerinte Dowland volt
Anglia első, ismert énekese és dalszerzője, és „ő találta fel a formát –
az elidegenedett énekest/dalszerzőt”. Érthető hát, hogy a „szenvedés
királya” vonzódik Dowlandhoz, aki leginkább olyan hipnotikus erejű,
szenvedéssel teli dalairól ismert, mint a „Flow My Tears,” „In Darkness
Let Me Dwell” és „Come, Heavy Sleep.”

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Bank és történelem

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017