Negyven
éve kezdte meg működését a Moszkvát Washingtonnal összekötő állandó,
közvetlen telefonkapcsolat
(Forrás: Múlt-kor)
Az amerikaiak által forródrótként, a szovjetek által
vörös telefonként ismert szerkezet rendszeresítése előtt Kennedy és
Hruscsov még közvetítő ügynökökön keresztül tárgyalt a kubai
rakétaválság során. A forródrót végén található kezdetleges teleírógépet
csak a hetvenes évektől váltotta fel közvetlen telefonvonal.
A vörös telefon először 1967-ben a
hatnapos háború idején csörrent meg. A vonal szovjet végén a Kreml
alagsorából Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, Jurij Andropov KGB
főnök és Andrej Gromikó külügyminiszter jelentkezett Lyndon B. Johnson
amerikai elnöknél.
Az egykori
szovjet és amerikai vezetők tárgyalásairól valamint a hidegháború egyik
legfontosabb szimbólumáról az egykori hivatalos tolmács és fordító is
megemlékezett az orosz televízióban.
Az SzKP három főtitkárának is tolmácsoló Viktor
Sukhodrev például elmesélte, mennyire meglepődött Koszigin, amikor
rájött, hogy valójában nem is telefonon beszél: „Akkor végül is hogyan
léphetünk kapcsolatba?”- kérdezte. „Nem telefon, hanem csak egy
teleírógép segítségével, mely éppenséggel minden postán megalálható” –
világosította fel Koszigint a tolmács.
A transzmisszió két lépésben zajlott: a szöveget
először egy tolmács lefordította angolra, majd egy operátor elküldte
Washingtonba. Az egykori tolmács szerint Koszigin, Gromikó és Andropov
feltűnése mindig nagy riadalmat okozott a fordítók és operátorok között.
Kezük remegett a Washingtonnak címzett üzenetek
továbbításakor.
A teleírógépet a
brezsnyevi pangás időszakában váltotta fel a telefon. A technológiai
fejlődés önmagában egyáltalán nem növelte automatikusan a bizalmat a két
oldal között.
Brezsnyev már igazi
telefonon hazudta Carternek, hogy nem lesz invázió Afganisztánban.
(…)