Se
egyetemi, se főiskolai képzést nem találnak majd a jövő évi felvételi
tájékoztatóban a diákok, de még az egyes szakokat sem feltétlenül abban
az intézményben oktatják majd, ahol eddig.
(Forrás:
Népszabadság)

A jövő évi felvételi
tájékoztatóban minden bizonnyal hiába keresik majd a diákok a Debreceni
Egyetem politológia szakát, vagy a Nemzetközi Üzleti Főiskola nemzetközi
tanulmányok szakát – valószínűleg nem találják már meg. A Szegedi
Tudományegyetemen viszont rábukkanhatnak majd mindkét szakra, pedig ott
korábban ilyen képzések nem folytak. A Magyar Akkreditációs Bizottság
(MAB) ugyanis az új alapszakok indítási kérelmeinek elbírálásakor 52
esetben nem támogatta olyan szak indítását, amelyet már korábban is
oktattak az adott intézményben, 73 olyan szakindítási kérelmet viszont
jóváhagyott, amelynek nem voltak „képzési előzményei” a kérelmező
egyetemen vagy főiskolán. A kérelmeket azért kellett beadniuk az
intézményeknek, mert jövőre már nem indíthatják el hagyományos egyetemi
és főiskolai képzéseiket. Mindenhol át kell térni az úgynevezett
bolognai típusú oktatásra, ehhez pedig akkreditáltatni kellett az új
szakokat. Vagyis: a diákok szeptembertől már csak a bachelor típusú
képzésekre jelentkezhetnek, majd annak elvégzése után léphetnek tovább a
master, majd a doktori fokozatra. Az alapszakok száma a jelenlegi
mintegy 450-ről 106-ra csökken (ebből négy egyházi).

A MAB 2003 ősze óta 732 szakindítási kérelemből
összesen 586-ot támogatott. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy
jövőre a diákok 106-féle képzés közül választhatnak – ezeket 586 képzési
helyen tanulhatják (az eddigi 1700 helyett). Persze nem feltétlenül
biztos, hogy így lesz: a MAB-nak ugyanis csak véleményezési joga van, a
végső döntést egy szak indításáról az oktatási miniszter hozza meg.

Három esetben – informatikai
területen – Magyar Bálint már engedélyezte is olyan szak indítását,
amelyet az akkreditációs bizottság nem támogatott. A MAB egyébként a
legtöbbször a személyi feltételek hiánya miatt nem járult hozzá egy-egy
szak elindításához. Fésüs László, a testület elnöke azt mondta: most,
hogy egyszerre kellett akkreditáltatni az összes szakot, „kibukott”,
hogy bizonyos képzésekben – főképp a jogász szakokon – ugyanaz az
oktatói gárda tanít két, három vagy négy intézményben is. Fésüs László
rámutatott: se a főiskoláknak, se az egyetemeknek nem volt könnyű dolguk
az új típusú képzési feltételek teljesítésekor. A hagyományos főiskolai
képzéshez képest a bachelor oktatásban több elméleti ismeretet kell
átadni, vagyis gondoskodni kellett a megfelelő létszámú minősített
oktatóról. Az egyetemeknek pedig az eddigi, túlnyomórészt elméleti
oktatásukat kellett gyakorlatiasabbá tenni. Ez nem is mindig sikerült:
az egyik, korábban a fizika szakot kiválóan oktató egyetem hiába
próbálkozott a bachelor szintű villamosmérnök-képzés feltételeinek
megteremtésével – nem tudott ugyanis megfelelő gyakorlati helyet
biztosítani.

Az eredeti tervekkel
ellentétben egyébként most már nem annyira biztos, hogy jövőre nem
indulnak majd legalább néhány helyen hagyományos egyetemi és főiskolai
képzések. A felsőoktatási törvény múlt héten elfogadott módosítása
ugyanis ad egy kibúvót: felhatalmazza a minisztert arra, hogy ha egy
intézmény nem tudta akkreditáltatni új típusú képzését, engedélyezze,
hogy 2006-ban még hagyományos formában indítsa el azt.

– A kormány elfogadta a felvételi
kormányrendelet módosítását. A felvehető államilag finanszírozott
létszámot 62 ezer főben állapították meg: felsőfokú szakképzésre 12
500-an, alapképzésre 45 ezren, osztatlan – jogi, orvosi, építész,
művészeti – képzésre 4500-an juthatnak be.