A
felsőoktatási helyeket már az idén is megpróbálták újraosztani – a
felvételizők azonban nem vették a lapot.
(Forrás:
Népszabadság)

Az agrárszakokra 30, a
gazdálkodási területre 24, a bölcsészképzésbe pedig 20 százalékkal
kevesebb hallgató kerülhetne be jövőre egy miniszteri előterjesztés
szerintJelentősen csökkennek jövőre a felsőoktatási felvételi
keretszámok: az eddigi 62 ezer helyett jövőre ugyanis államilag
támogatott formában összesen csak 56 ezer elsős kezdheti meg
tanulmányait. A csökkentés a felsőfokú szakképzés kivételével – ahová
változatlanul 12500 diák kerülhet be – átlagosan 13 százalékos lesz, de
nem „fűnyíróelven” alapul majd – tudtuk meg Bazsa Györgytől, a
Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) elnökétől. Elmondta: egy
miniszteri előterjesztés értelmében az agrárképzésbe 30, a gazdálkodási
területre 24, a pedagógusképzésbe 23, a bölcsészszakokra 20, a
társadalomtudományi szakokra 19, a jogászképzésre pedig 13 százalékkal
kevesebb gólya kerülhet be. Ezzel egyidejűleg a természettudományos
szakokra 2,63, a műszaki képzésre 1,08 százalékkal több hallgató nyerhet
felvételt, az orvosi képzésben pedig változatlan marad a
létszám.

Kérdés, mennyire működik
majd a gyakorlatban is az elmélet: az idei felvételi számok ugyanis nem
tükrözik az előzetes kormányzati bejelentéseket. Gyurcsány Ferenc
kormányfő kora tavasszal arról beszélt, hogy kevesebb jogász, bölcsész
és agrárszakos hallgatóra van szükség, ezzel egyidejűleg viszont növelni
kell a műszaki, az informatikai, az orvosi és a természettudományos
képzésbe fölvehetők arányát. Később konkrét számok is elhangzottak: az
FTT a munkaerő-piaci előrejelzések alapján a jogász-, illetve a
bölcsészképzésre fölvehetők számának öt-öt százalékos csökkentésére tett
javaslatot, viszont a felsőfokú műszaki, matematikai és
természettudományos képzésekben a hallgatók aránya 18 százalékról 25,8
százalékra növekedne.

A most kezdődő
szemesztert ennek ellenére kevesebb műszakis gólya kezdi meg, mint
tavaly. Műszaki szakterületekre ugyanis az idén összesen 11 852
hallgatót vettek föl, míg tavaly 14 085-öt. Ez persze leginkább a
hallgatók érdeklődését tükrözi, hiszen államilag támogatott helyre –
ahol az oktatási tárca be tud avatkozni – valóban 125-tel többen
kerültek be az idén, mint tavaly. A költségtérítéses helyek iránt
azonban kisebb volt az érdeklődés. Hasonló a helyzet az orvosképzésben,
bár itt csak alig nőtt az összlétszám: 4400-ról 4403-ra. Az államilag
támogatott helyekre viszont itt valamivel többen jutottak be: a tavalyi
3445 után 3514-en.

Az informatikai
szakterületeken viszont nem érvényesültek a kormány szándékai: ide 5846
hallgatót vettek föl a tavalyi 6592-vel szemben. Az államilag támogatott
formára még kevesebben is kerültek be: a tavalyi 4943 után csak
4722-en. A természettudományos képzési területre szintén kevesebb –
összesen 4401 – elsőst vettek föl, mint tavaly, amikor 4626-ot. Az
államilag támogatott helyek száma negyvenhárommal
nőtt.

Bölcsészképzésre valóban jóval
kevesebb hallgatót vettek föl az idén: tavaly 14 026 bölcsész kezdte
meg a tanulmányait, az idén 10 248. Itt érezhető volt az állami
beavatkozás is: a támogatott helyekre 6251 hallgató került be a tavalyi
7057 után. Erősen érezhető a csökkenés az agrárképzésben is: tavaly
összesen 5230 diákot vettek föl, az idén 4292-t. Államilag támogatott
képzésre a 2005-ös 3526 után 3244-en jutottak be.

A jogi képzésben viszont – a hallgatók minden
munkaerő-piaci előrejelzésre fittyet hányó érdeklődését mutatva – a
felvettek száma alig csökkent: a tavalyi 7425 helyett 7124-en kerültek
be. A támogatott helyek előre jelzett csökkenése sem következett be: a
tavalyinál huszonöttel többen, 2232-en tanulhatnak állami
helyen.

A hallgatók sajnos még
mindig nem veszik kellően figyelembe a munkaerő-piaci előrejelzéseket,
és a divatos szakokra jelentkeznek – magyarázta a helyzetet Bazsa
György. A műszaki képzés sajnos még mindig nem túl népszerű, és a
jelentkezők sem mindig elég felkészültek. Ennek oka szerinte az, hogy a
középiskolai kémia-, fizika- és matematikaoktatással komoly gondok
vannak, s ez elveszi a diákok kedvét a
szakterülettől.

– Másrészt a
keretszámok átcsoportosítása nem egyszerű feladat, hiszen ha egy
felvételi határt egyetlen ponttal alacsonyabban vagy magasabban húznak
meg, annak a következménye több tucat hallgató felvétele vagy épp
elutasítása lehet, főképp ha sokan érnek el egy-egy szakon azonos
pontszámot, ahogy az idén is történt.

Bazsa György szerint jövőre, amikor az összlétszám is
csökken, könnyebb lesz az újraelosztás. Ráadásul a keretszámok
átcsoportosítására irányuló kormányzati szándék minden korábbinál
erősebbnek tűnik.