Háromszáz
középiskolában harmincötezer diáknak tanítanak szeptembertől
fogyasztóvédelmi ismereteket.
(Forrás: Népszabadság)

Az általános iskolákban és gimnáziumokban
elkezdődött képzésben a pizzarendeléstől kezdve az életbiztosításokon át
a netes vásárlás, a légi közlekedés vagy a bankkártyahasználat
ügymenetéig szinte mindenről szó esik, ami egy fogyasztót érdekelhet.
Pár éve már több hazai óvodában is bevezettek fogyasztóvédelmi
foglalkozást. Ott még nem az internetes vásárlással foglalkoztak, inkább
az óvó nénivel kézen fogva kimentek a piacra, és megfigyelték, hogy a
hentes bácsi vajon gumikesztyűvel a kezén szeleteli-e fel a szalámit,
azt hústűvel helyezi-e el a papíron, és milyen színe van annak a
szaláminak.

A tananyag az EU-ban
már hosszú évek óta működő szakmai program itteni debütálása,
szeptembertől háromszáz hazai iskolában 35 ezer diáknak tanítják a
fogyasztóvédelmet. Az anyagot a tanárok visszajelzései alapján
korrigálják, ha szükséges, és a magyar viszonyokhoz illesztik. Az OFE
szervezésében elkezdődött egy akkreditált fogyasztóvédelmi
tanártovábbképzés is, ahol a szakmai anyagok mellett az iskolai
fogyasztóvédelmi program kidolgozásához is kapnak ötleteket a
résztvevők.

A foglalkozásokat
általában az osztályfőnöki órákba beépítve tartják, és az osztályfőnök
dönt arról is, melyik órán milyen témakört vegyenek elő. A foglalkozás
inkább gyakorlati jellegű. A Budenzben például azt kapták feladatul a
gyerekek, hogy tervezzenek egy terméket, és próbálják meg eladni
társaiknak, így a pult másik oldalára kerülve maguk is megtapasztalják,
hogy egy eladó miként próbál érvényesülni. A diákok reklamálni is
megtanulnak. Itthon még jellemző, hogy a reklamálást kínosnak érzik az
emberek, sokan nem viszik vissza a rossz minőségű árut, inkább az
életben nem mennek többet abba a boltba, de nem szívesen szólnak. A
gyerekeket nem arra bátorítják, hogy rohanják le a pultosokat vagy éppen
az iskolabüfét, és mindenért reklamáljanak, hanem arra, hogy a
normális, korrekt reklamálás hozzátartozik a felnőtt élet
játékszabályaihoz, ahol mindenki nevel mindenkit: a fogyasztó a
kereskedőt, a tanár a diákot és néha – például, ha a mobilvásárlás
részleteiről van szó – a tinédzser a felnőttet.