Az
egyetemek és a múzeumok világszerte több ezer múmiát és emberi
maradványt őriznek, amelyeken sokszor hajtanak végre orvosi
vizsgálatokat és egyéb teszteket. Egy svéd doktorandusz szerint azonban
az elhunytaknak is vannak jogaik – még ha ez nem is tetszik az
intézményeknek. (Forrás: Múlt-kor)

 Malin Masterton doktori dolgozatéban az
elhunytak erkölcsi helyzetével, és jogaival foglalkozott. Emellett az
írás az egyes intézmények halottakkal kapcsolatos bánásmódjának
részleteire is kitért.

A bioetikával
foglalkozó Masterton szerint bár a történelmi személyek esetében kicsit
más a helyzet, mint azokkal kapcsolatban, akik most hunytak el, mégis
nekik is lehetnek jogaik. Szerinte így bár ma már csak nagyon kevés
DNS-re van szükség a tesztekhez, ehhez mégis meg kell bolygatni az
elhunytak nyugalmát – függetlenül attól, hogy a valaha élt személyek mit
gondolnak minderről.

A szerző
szerint emellett kiemelten fontos elismerni, hogy a régészeti ásatások,
és az ezzel kapcsolatos kutatások is ezen az alapon lehetnek jogsértőek.
Mindez folyamatos problémát is jelent a nagy nemzetközi múzeumoknak,
akiktől sokan követelik vissza felmenőik maradványait, amelyet korábban
tudományos expedíciókon gyűjtöttek be és vittek
magukkal.

Masterton,
Malin (Uppsala University, Centre for Research Ethics and Bioethics):
Duties to Past Persons: Moral Standing and Posthumous Interests of Old
Human Remains