Hallgatók
körében végzett felmérés alapján a tudományos fokozat nélkül is már
doktori címmel járó jogi és orvosi pálya számít társadalmilag a
legelismertebbnek. (Forrás: Edupress)

Az összes válaszadó diák közül minden harmadiknak
elsőre a jogász szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi
megbecsülésnek örvend. Ez utóbbi szempontból nem maradnak el sokkal
utánuk az informatikusok, a közgazdászok és a műszaki mérnökök, akik
lényegében ugyanannyi említést kaptak.

A diploma elismertségét több szempontból lehet
vizsgálni. Ezek közül az Educatio Nonprofit Kft. az
anyagi-egzisztenciális, illetve a társadalmi elismertségre kérdezett rá.
A hallgatók véleménye alapján a nekik előre megadott tíz, a diplomások
jelentős részét kitevő tipikus foglalkozások sorrendjében viszonylag
egyértelmű kép rajzolódik ki.
Az anyagi, egzisztenciális
elismertség esetében összesen öt foglalkozás kapott érdemi számú
említést, s közülük is négy emelkedik ki. Igaz, ezen belül igencsak
megoszlanak a vélemények, hogy melyik számít ma Magyarországon a két
anyagilag legjobban honoráltnak.

Az
összes válaszadó diák közül minden harmadiknak (35,0%) elsőre a jogász
szakma jut eszébe, mint ami a legnagyobb anyagi megbecsülésnek örvend.
Ezen kívül további egytizedük (10,7%) is megemlíti a jogászokat, így
összesen a válaszadók közel fele (45,7%) tartja kiemelkedőnek a jogi
hivatás anyagi elismertségét. Nem maradnak el sokkal utánuk az
informatikusok (41,6%), a műszaki mérnökök (39,9%) és a közgazdászok
(38,4%) sem, akik lényegében ugyanannyi említést kaptak. Ugyan sokan
említették az orvosokat (26,0%) is, ám az ő anyagi megbecsültségükről
alkotott kép már ellentmondásosabb, főképp, hogy nem tudhatjuk, a
válaszadók csak a legális vagy a több esetben hálapénzzel kiegészített
jövedelmet és juttatásokat is figyelembe vették -írja az Educatio
közleményében.

A többi felsorolt
foglalkozás egészen elenyésző említést kapott, ami mutatja: a jelenlegi
diákok közül szinte senki sem gondolj azt, hogy a tanítók, a
középiskolai tanárok, a társadalomkutatók, a természettudósok és az
agrármérnökök anyagi megbecsültsége nagy lenne.

Figyelemreméltó azonban, hogy azok a diákok, akik
ezeken a szakokon tanulnak, az általános vélekedésekhez képest
valamelyest pozitívabban ítélik meg saját szakmájuk anyagi
elismertségét, igaz, közöttük is döntő többségben vannak a pesszimisták.
Sőt, hasonló jelenséggel találkozunk a „top szakmák esetében is”,
hiszen ha csak az adott szakterületen tanuló diákok válaszait vesszük
figyelembe, akkor még pozitívabb kép rajzolódik ki a jogászok, a
közgazdászok, a műszaki mérnökök és az informatikusok lehetőségeiről.
Egyedüli kivételt az orvostanhallgatók képeznek, akik közül ugyan sokan
kiemelkedően honorált területnek tekintik az orvosi pályát, de mégsem
annyian, mint ahogy arról az általános vélekedés szól. Valószínűleg
ezekben az eredményekben szerepet játszik az is, hogy az orvosok az
anyagi megbecsültségnél kevésbé veszik számításba a
hálapénzt.

Több tekintetben is
változik a kép, ha az egyes foglalkozások társadalmi megbecsültségét,
presztízsét vesszük figyelembe. Természetesen ez nem független az anyagi
megbecsültségtől, ám a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az
egyetemisták és főiskolások érdemi különbséget tettek a két szempont
között.

A válaszadók közel
háromnegyede (71,1%) az orvosi pályát a két legelismertebb,
legmegbecsültebb foglalkozás közé sorolta, amely messze a legmagasabb
értéket jelenti. Érdekesség viszont, hogy a második legtöbbször említett
jogász szakma elsőre mégis többeknek eszébe jutott (40,4%), mint az
orvosi (30,2%), ám összességében már kevesebben említették (53,5%). A
hallgatók szerint tehát a két legtradicionálisabb foglalkozás, a
tudományos fokozat nélkül is már doktori címmel járó pálya egyértelműen a
társadalmilag legelismertebbnek diplomát jelenti.

A műszaki mérnök (20,3%) és a közgazdász (20,2%) pálya
megítélése a jövedelmekhez hasonlóan ebben az összevetésben is szinte
teljesen megegyezik, ám érezhetően mindkettőt kevesebben sorolták már a
legmegbecsültebb szakmák közé.
Az igazán feltűnő eredményt az
informatikusok megítélése kapcsán tapasztaltuk: amíg sokak szerint az
egyik legjobban megfizetett diplomásoknak számítanak, addig társadalmi
presztízsük már jóval alacsonyabb (7,9%). Nyilván ez összefügghet a
szakterület újszerűségével, vagyis hogy a munkaerőpiacon általában jól
megfizetett szakma ilyen rövid idő alatt nem tudott – legalábbis
egyelőre – komoly presztízst kivívni magának.
Ennél
összességében többen (10,2%) jelölték a komoly presztízsű szakmák közé a
természettudósokat, akik viszont a jól fizetett diplomások
„versenyében” már elenyésző szavazatot kaptak (1,6%).

Valamelyest többen vélték úgy, hogy az alacsony anyagi
juttatások ellenére a társadalmi presztízse némileg magasabb a
középiskolai humán tanároknak (5,7%), az általános iskolai tanítóknak
(4,6%) és a társadalomkutatóknak (4,3%), ám ezen humán területek
diplomásainak elismertségéről is a válaszadók döntő többsége negatívan
nyilatkozott.
Ennél is rosszabbnak ítélik meg a hallgatók
azonban az agrárpálya helyzetét: szerintük ugyanis az alacsony anyagi
elismertség (3,8%) mellett az agrármérnökök társadalmi megbecsültsége is
nagyon kicsi (2,3%). Általában itt is megfigyelhető volt az a
tendencia, hogy az adott szakon tanuló hallgatók saját szakterületük
társadalmi presztízséről pozitívabban vélekedtek, mint más szakos
társaik. Sőt, ez a fajta „szakmai öntudat” erősebben jelen volt ebben az
összefüggésben, mint a jövedelmek esetében. Pl. a két általánosan is
elismert szakma képviselői, az orvostanhallgatók és a jogászjelöltek
közül még többen sorolták a társadalmilag legelismertebb hivatások közé a
sajátjukat (86,4%, illetve 71,1%). De ugyancsak egyértelműen pozitívabb
kép él saját szakjukkal kapcsolatban a műszaki mérnökök (33,1%) és a
társadalomkutatók (8,0%) körében is. Az általános vélekedésekhez képest
pedig a legnagyobb különbséget a természettudósok esetében tapasztaltuk,
ahol a válaszadók közel egyötöde (17,2%) a kifejezetten magas
társadalmi presztízsű pályák közé sorolta a
természettudósokét.

www.edupress.hu