Mussolini, kényszerintézkedés, szájkosár – a jellemzésére használt fogalmak is mutatják, hogy a Pedagógus Kar létrehozásának szándéka sok szakmabelinél verte ki a biztosítékot, de az engedékenyebbeket sem hozta túlságosan lázba az oktatási kormányzat legújabb találmánya. A narancs.hu pedagógusszervezetek vezetőivel beszélgetett

Balog Zoltán „az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról” fedőnevű törvényjavaslatával kívánja létrehozni a kormány a Magyar Pedagógus Kart – egy kötelező és automatikusan keletkező tagságú, kamarai jellegű szervezetet.

Az eddig megismert vélemények gyakorlatilag egységes álláspontot tükröznek a pedagógusok szakszervezetei és szakmai szervezetei körében: bár a hangnem változó, nem találkoztunk hevesen támogató megnyilvánulásokkal. A törvénytervezetet ugyanúgy bírálja a kormánnyal januárban megállapodó Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ), mint az alku előtt a sztrájkbizottságból kilépő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének (TTE) elnöke szerint ennek az az oka, hogy a kar minden egyes szakmai szervezetet létében érintene. „Elég világosan látszik, hogy kizárólag ezzel a szervezettel óhajtanak majd egyeztetni, holott száznál is több pedagógusszakmai szervezet létezik. Szeptembertől ezekkel nem, csak a maga által gründolt kamarával, lényegében tehát saját magával fog párbeszédet folytatni a kormány. Ha bárki más foglal állást szakmai kérdésekben, azt könnyen semmibe vehetik” – mondta lapunknak. Jelezte: nem tud a tervezetet támogató egyesületről.

A magyarnarancs.hu megkeresésére válaszoló pedagógusok nemcsak a törvénytervezet bizonyos pontjait kritizálják, hanem magát a koncepciót is elhibázottnak tartják. „Nem értünk vele egyet, nem tartjuk időszerűnek most, amikor egyébként is jelentős változtatások érik az ágazatot. Semmi szükség egy törvényileg előírt szervezetre, amelynek hatásköre tulajdonképpen az állami források elköltése, az etikai kódex megalkotása és érvényesítése. Ha egy alulról szerveződő koncepció eredménye lenne a Pedagógus Kar, azt nem tartanám rossznak, de ez így az állam részéről egyszerre luxus és kényszerintézkedés” – vélekedett Tóth József, az MKSZSZ elnöke. Mendrey László, a PDSZ vezetője azt is furcsának tartja, hogy a kar létrehozását nem önálló törvénnyel, hanem egy oktatási salátatörvény keretében oldja meg a kormány, miközben legalább akkora átalakulást jelent a pedagógusok életében, mint a köznevelési törvény rendelkezései.

Galló Istvánné, a PSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy egy szakmai érdekeket képviselő szervezet esetében kifogásolható a kötelező és automatikus tagság, ráadásul az oktatásért felelős miniszter ellenőrző jogosítványai miatt a kar függetlensége is megkérdőjelezhető. Miklósi László szerint eleve nem lehet független egy olyan szervezet, amelynek feladatkörét, felépítését, de még megalakítandó szakmai tagozatait is felsőbb döntés határozza meg. Mendrey László az oktatás hoffmanni rendszerének betetőzéseként beszélt a Pedagógus Karról. „A póráz a köznevelési törvény és a Nemzeti Alaptanterv volt, most pedig jön a szájkosár a karral. Az automatikus tagság a szabad döntéshez való jog megvonásaként érékelhető, a Kar jogos érdekeire való hivatkozás gumiszabály, az etikai kódex pedig egyfajta korbácsként funkcionál, mely folyamatos fenyegetettségben tartja a tanárokat, akik jellemzően ma is inkább visszahúzódnak” – fogalmazott a PDSZ elnöke, aki szerint a kormány ellehetetleníti az autonóm és kreatív személyiségeket az oktatásban, a korábbi oktatáspolitikák eredményeit – így a PISA-felmérésekben mutatkozó javulást – pedig negligálja.

A törvénytervezet Pedagógus Karral foglalkozó paragrafusainak legnagyobb részét az etikai eljárás taglalása teszi ki. Bár a megalkotandó etikai kódex tekintetében a tervezet nem tartalmaz világos útmutatásokat, belekerült egy olyan szabály, mely szerint a Kar tagja a tudomására jutott információkat csak a kar „jogos érdekének” megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra. Miklósi László szerint ez sérti a pedaógusok szólásszabadságát, így ellentétes az Alaptörvénnyel és számos nemzetközi egyezménnyel, a Pedagógus Kart pedig Mussolini Olaszországának korporatív testületeihez teszi hasonlatossá. Galló Istvánné elmondta, hogy az Etikai Kódex megítélése nem egységes a szakmában, a pedagógusok egy része szerint szükség lenne rá, mások ellenzik. Hozzátette, hogy a közalkalmazotti törvény vonatkozó rendelkezései eddig is megkövetelték a közalkalmazotthoz méltó viselkedést a pedagógusoktól.  Tóth József szerint a kódex azt eredményezi majd, hogy más szabályok vonatkoznak az állami és más az egyházi intézményekben tanítókra. „Az egymást jelentgető pedagógusok pedig mindenképpen rosszat tennének az oktatásnak, különösen most, amikor a gyereklétszám alakulása miatt valószínűleg a munkahelyek száma is csökkenni fog, így az etikai szabályozás rosszindulatú felhasználása sem zárható ki” – mondta az MKSZSZ elnöke. Mendrey szerint „a pedagógus etikus lény, tisztában van a feladataival, nincsenek olyan kirívó esetek, melyek ezt a kötelező erejű kódexet indokolnák”. A TTE-nek 1993 óta van etikai kódex jellegű ajánlása (Állásfoglalás a tárgyilagos történelemtanításról), Miklósi László ugyanakkor aggályosnak tartja akár a kódex kötelező jellegét, akár a lehetséges szankcionálást.

A pedagógus szervezeti vezetők szerint a kormány többek között azzal indokolta a Pedagógus Kar bevezetésének tervét, hogy a számos szakmai szervezet jelenléte miatt nem lehet tudni, kivel kellene egyeztetni. „Ez nem igaz, pontosan lehet tudni, kikkel kellene leülni. Lehet, hogy ez macerás, de ez a demokrácia” – nyilatkozta Mendrey László a magyarnarancs.hu-nak. Galló Istvánné is attól tart, hogy az a sokrétű vélemény, amit a pedagógus szakma képvisel egy-egy kérdésben, nehezen lesz megjeleníthető a Karban. A PSZ – mely szervezet tudomásul vette a Kar bevezetésének szándékát és tárgyalt is erről a kormánnyal – javaslatai elsősorban a szakszervezeti jogosítványok megőrzésére irányultak. „Fő szempontunk az volt, hogy még véletlenül se gondolhassa azt senki, hogy a kar érdek-képviseleti jogosítványokat vehet át a szakszervezetektől. A kormányzat részéről kemény, határozott szándékkal találkoztunk. A viszonyokat szerettük volna tisztázni, hogy munkavállalói érdekeket ne képviselhessen a kar” – mondta lapunknak Gallóné. A PSZ hatására került a javaslatba például az a pont, mely kötelezővé teszi, hogy a szakszervezetet tájékoztassák a tagjai ellen induló etikai eljárásról, illetve az, amely a kar és a szakszervezetek közötti együttműködésről szól. Mendrey László ugyanakkor kifogásolta, hogy a szöveg alapján a karnak csak a reprezentatív szakszervezetekkel kell együttműködnie, mert ez a rendelkezés szerinte a PDSZ ellehetetlenítésére is irányul (jelenleg csupán a PSZ, valamint a Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete számít reprezentatívnak). A PSZ elnöke ezt lapunknak úgy kommentálta, hogy a törvényjavaslat nem zárja ki az együttműködést a nem reprezentatív szakszervezetekkel sem.

A PDSZ petíciót juttatott el a magyar közjogi méltóságokhoz, melyben követeli a törvénytervezet visszavonását, a kar elleni tiltakozását pedig a TTE-vel és a Magyartanárok Egyesületével közös sajtótájékoztatóján fejezte ki. Június 2-i, pedagógus napi tüntetésükön is várható a téma hangsúlyos jelenléte. A „tárgyaló szakszervezetek” eddig csak nyilatkozataikban bírálták a kart, akciót egyelőre nem terveznek ellene (bár erre elvben lenne lehetőségük, hiszen a kar nem képezte a kormánnyal kötött megállapodás tárgyát). Tóth József lapunknak azt mondta, hogy amennyiben elégedetlenségi mozgalom indulna a pedagógus társadalomban, elgondolkoznának a szervezeti csatlakozáson. Balog Zoltán törvényjavaslatának részletes vitája május végén, a zárószavazás június 10-én várható. (Teczár Szilárd / magyarnarancs.hu)