A
2003-ban végzett kutatás során a diákok családi háttere és teljesítménye
közötti összefüggést is vizsgálták
(Forrás:
www.magyarország.hu)

Az
iskolaigazgatóknak és a fenntartóknak még a héten postázzák a tavalyi
országos kompetenciamérés eredményeit tartalmazó jelentést; a füzeteket
„testre szabottan”, azaz intézményekre lebontva készítették el – mondta
Magyar Bálint oktatási miniszter 2004. január 12-i
sajtótájékoztatóján.

A 2003. május
28-i vizsgálat során összesen 3 877 iskolában írattak matematika- és
szövegértéstesztet hatodik és tizedik évfolyamos tanulókkal. A felmérést
egy időben, egységes szempontok szerint bonyolították le, erre az
intézmények egytizedében minőségellenőrök ügyeltek. A központi
adatfeldolgozáshoz iskolánként húsz diákot választottak ki, így az
országos mintában 51,5 ezer hatodikos és 27 ezer tizedikes
szerepel.

Sipos János közoktatási
helyettes államtitkár elmondta: a jelentések tájékoztatnak az
intézmények és a tanulók – országos, regionális és településtípuson
belüli – helyzetéről. A szaktanárok egy szoftver segítségével
értékelhetik az eredményeket, akár egy-egy feladat szintjén is.

A szaktárca vezetője egy új
kutatási eljárásról is beszámolt: először vizsgálták az úgynevezett
hozzáadott pedagógiai értéket, melyet a tanulók becsült és tényleges
teljesítményéből számítottak ki. A feltételezett teljesítmény alapjául a
diák szocio-kulturális hátterét vették: a hozott értékindex a szülők
iskolai végzettségének, a családi könyvtár nagyságának, valamint az
otthon felszereltségének súlyozásából tevődik össze.

A felmérés egyik készítője, Vári Péter oktatáskutató
elmondta: a fővárosban a nagyobb hozott érték és a diákok magasabb
teljesítménye jellemző. Míg az általános iskolában döntően a családi
háttér a meghatározó, a középiskolában már az is befolyásolja a diákok
teljesítményét, hogy milyen iskolából érkeztek.