Tíz
évvel ezelőtt kezdődött el az úgynevezett jászladányi iskolaügy:
2000-ben történt, hogy a falu akkori, és azóta is regnáló polgármestere,
Dankó István egy magániskola létrehozását kezdeményezte, amelybe szavai
szerint a komolyan tanulni s a közösségi szabályokat betartani akaró
gyerekek járhatnának. (Forrás: Népszabadság)

Sosem mondta ki (legalábbis a nyilvánosság előtt), hogy
a cigány gyerekek szerinte nem ilyenek, tehát azok számára nincs
kitárva a magániskola kapuja. Ám az elmúlt közel egy évtized azt
bizonyítja: a falu vezetői mindent megtettek azért, hogy a szorgalmas,
tehetséges, illedelmes, vagyis a kiválasztott és a többségtől
elkülönített diákok nyugodt körülmények között tanuljanak egy minden
szempontból jól felszerelt, kulturált magániskolában. Ami nem mellékesen
az önkormányzaté, s amikor a kilencvenes évek elején épült, sok cigány
ember ott hordta a téglát, keverte a maltert, sőt akadt közülük olyan
vállalkozó, aki százkétszázezer forinttal támogatta a beruházást.
Mindenki összefogott azért, hogy a falunak legyen végre modern iskolája,
amelyben ma már vasrács választja el a magániskolai tanulókat a
többiektől. Van a falunak egy másik, jóval lepukkantabb alapfokú
oktatási intézménye is, Jászladány szélén, a Baross utcában: a roma
gyerekek többsége ide jár. Statisztikák szerint az elkülönítés óta az
önkormányzati iskolába rekesztett gyerekek tanulmányi átlaga romlott, s a
korábbi hússzorosára nőtt az igazolatlanul mulasztott tanórák száma
is.

Mi igazolná ennél fényesebben,
hogy Jászladányban valóban szegregáció történik? – tette fel a kérdést
nemrégiben a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Bíróságon Kállai László, a
Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke. A szervezet az Esélyt a
Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvánnyal közösen azért fordult két
éve bírósághoz, hogy polgári peres eljárásban bizonyítsák be: a
magániskola kirekesztő, működése jogellenes, a cigány gyerekeket
folyamatosan hátrányos megkülönböztetés éri, s nem teljesül az egyenlő
bánásmód elve az oktatásukban.

Jászladányban az úgynevezett elittöbbségi és a
mélyszegénységben élő cigány gyerekek nem beszélgetnek egymással, nem
játszanak közösen az udvaron, s nem alakítják ki már gyerekkorban
társadalmi kapcsolataikat. Erről maguk a felnőttek gondoskodtak, amikor
egy alapítványi iskola létrehozásával valójában elkülönítették őket
egymástól, mondta az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
jogi képviselője, Budai Zoltán a Szolnok Megyei Bíróságon. Szavai
szerint a jászladányi önkormányzat saját maga hozta hátrányos helyzetbe
az önkormányzati iskolába járó, többségükben hátrányos helyzetű roma
tanulókat, amikor elősegítette egy magániskola létrehozását a
településen. Keresetükben annak megállapítását kérték a bíróságtól, hogy
az iskolaépület megosztása miatt jogellenesen különítik el a cigány és a
halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket, s utóbbiak számára az
önkormányzati iskolában az elvárhatónál alacsonyabb színvonalú oktatást
biztosítanak. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az önkormányzatot:
állítsa helyre a magániskola beindítása előtti állapotokat, és nyilvános
sajtóközleményben fejezze ki sajnálkozását, a roma gyerekeket ért
bánásmód miatt.