A
Nigéria déli részén található Ikom monolitok, ezek az évszázadokon át
figyelmen kívül hagyott, vulkáni kőzetből kifaragott fallikus kövek, a
helyiek szerint egy Egyiptommal és az Ótestamentummal is kapcsolatba
hozható dicsőséges civilizáció maradványai. (Forrás:
Múlt-kor)

Néhányan úgy vélik, hogy a
Biblia Édenkertje ezen a területen feküdt.

A 30 kört formáló, tiszteletet parancsoló 1-1,8 méter
magas kövek Alok falu közelében találhatóak, és felkerültek a WMF
műemlékvédő világszervezet által veszélyeztettnek nyilvánított
építmények listájára is.

A
legnagyobb veszélyt az erózió, a nedvesség, a heves esőzések, a
szélsőségesen hideg és meleg időjárás, a lopás és a vandalizmus jelentik
a különleges faragványokra. A WMF szerint a kövek nagyjából i.e.
2000-ből származhatnak, de azt nem tudni, hogy ez az adat független
forrásból származik, vagy a nigériai kormány
álláspontja.

A kövek közelében
minden szertartás tilos, de szeptember 14-én az évenként megrendezett
jamgyökér-fesztivál keretében feldíszítik azokat. A különleges rituálét
csak a pubertás kort még el nem ért gyerekek és már nem menstruáló nők
végezhetik. A használt színek a fehér (béke), kék (termékenység) és
piros (bátorság). Az ünnep fontos társadalmi esemény.

Az Ikom monolitok először a múlt század második
felében kerültek a figyelem középpontjába, de Nigériában csak nemrégiben
ismerték fel a jelentőségüket. Catherine Acholonu-Olumba, korábbi
kulturális attasé, az indiai Ajay Prabhakar herceg segítségével
állítólag könyvet írt a helyszínről „Az afrikai Ádám kőírásai” címmel,
amely azonban még nem jelent meg.

A
mű is azt az elméletet erősíti, hogy az Édenkert valahol Nigériában
lehetett, Ádám és Éva pedig nigériaiak voltak. A sajtó természetesen
rögtön felkapta a hírt, hogy Nigériát pozitív színben tüntesse fel. A
kormány azonban az UNESCO-hoz intézett kérelmében, sokkal óvatosabban
fogalmazott, bár hangsúlyozta, hogy szerintük Ikom lehet a
nyugat-afrikai Stonhenge.