Az
archeológusok szerint a Közel-Kelet, de talán az egész világ legrégebbi
keresztény templomára bukkantak, épen maradt mozaikpadlóval, görög
nyelvű feliratokkal.
(Forrás: HVG)

Izraelben szenzációszámba menő régészeti leleteket
találtak a meggidói börtön területén. Az archeológusok szerint a
Közel-Kelet, de talán az egész világ legrégebbi keresztény templomára
bukkantak, épen maradt mozaikpadlóval, görög nyelvű feliratokkal. A
hvg.hu tudósítója Jotham Teferrel, az ásatások vezetőjével beszélgetett.

hvg.hu: Mikor
kezdék el gyanítani, hogy fontos leletet
találtak?

Jotham Tefer: Már majdnem két éve
megkezdődtek az ásatások a műemlékvédelmi felügyelet égisze alatt. De
eredetileg ezen a területen már az 1940-es években, az angol mandátum
idején is ástak, amikor egy börtönt építettek. Aztán később is voltak
feltárások, úgyhogy tudtuk, hogy egy olyan területen kezdünk kutatni,
ahol régi leletek vannak. De arra nem gondoltunk, hogy egy ilyen
döbbenetes felfedezésre lelünk. Ilyesmi csak egyszer adatik meg egy
régész életében. Időbe került, amíg megértettük, hogy mit találtunk, és
akkor nagyon elérzékenyültünk. Ez egy keresztény építmény a
kereszténységnek abból az időszakából, amikor még nem volt hivatalos
vallás.

A feltárások
esetleg bizonyíthatják, hogy Jézus történeti személy volt?

A templom Krisztus halála után, a
harmadik század közepén, illetve  a negyedik század elején
épülhetett. Semmi kétség, hogy ha ebben a korban egy keresztény leírja
azt, hogy asztalt [a korai keresztények oltár helyett valószínűleg az
utolsó vacsorára emlékeztető asztalt használtak liturgiai célokra] ajánl
fel Jézus Krisztus emlékére, ahogyan az a padló mozaikján szerepel,
akkor ez a hit kétségbevonhatatlan tényként létezik itt a kereszténység
földjén.

Kiváltott a
feltárás valamiféle nemzetközi visszhangot, esetleg a Vatikán
részéről?

A Vatikán
nagyon érdeklődik, természetesen örülnek, hogy Izraelben feltártak egy
ilyen korai templomot, Jézus Krisztusnak szentelve. Világszerte élénk az
érdeklődés, de még nem tudjuk, hová fejlődnek az események.

Mikorra ér véget az
ásatás, mikor láthatja a nagyközönség az egykori templomot?

Még nem tudjuk, mikor lesz mindez
hozzáférhető a látogatók számára is, egyelőre az izraeli műemlékvédelmi
felügyelet, illetve a nemzetközi szakértők még az értékelés stádiumában
vannak, a leletek jelentőségét mérik fel. A későbbiekben a büntetés
végrehajtási szervekkel közös megoldást kell találni, esetleg ki kell
emelni az egész templomot, és máshova szállítani, vagy a börtönt kellene
máshova telepíteni.

Hol
volt ez a templom? Miféle település volt ezen a vidéken a III.-IV.
században?

Kétezer évvel
ezelött, egy római katonai tábor létesült itt. Eredetileg egy zsidó
település volt errefelé, de a zsidókat kiűzték. Az időszámításunk utáni
2. században a területen pogányok alapítottak várost, majd, ahogy a
gazdaság és a kereskedelem virágzásnak indult a IV. század elején,
elterjedt a kereszténység Az egyik feliraton szerepel is egy katona, aki
pénzt ad az építkezéshez. Maximilianopolisnak hívták a várost, a
történeti forrásokból is ismert, komoly település lehetett.

Akkoriban mennyien
élhettek ott?

Nehéz
válaszolni erre a kérdésre, még nem tudjuk, hogy mekkora volt. Csak
becslések vannak a házak, az udvarok, a szobák nagysága alapján. Az
ásatások végén tudunk csak biztosabbat mondani.

Az izraeli tévében az idegenforgalmi
miniszter már arról beszélt, hogy esetleg a közelben újabb repteret kell
majd építeni az ide tartó turistáknak és zarándokoknak. Ön szerint is
ilyesmit ígér a jövő?

Nem vagyok turisztikai szakember, de könnyen
elképzelhető, hogy igen komoly hazai és nemzetközi figyelmet kelt majd
ez az ásatás. Ám először el kell dönteni a leletek, a feltárt templom
jövendő sorsát. Most még javában folynak a feltárások, még választ
várunk, vajon a templom esetleg egy másik, nagyobb építmény része
volt-e, hogy összefüggő együttest alkotott-e, udvarokkal, belső
átjárókkal más szerkezetekkel. Mielött döntünk, látnunk kell a teljes
képet.