A negyedikesek (esetleg érdeklődő harmadik osztályosok) új helyzettel ismerkednek: történelemórán vesznek részt. A helyzet sok szempontból szokatlan: számukra ismeretlen tanár felsősöknek való tantárgyat tanít a „nagyok” épületében, a történelem szaktanteremben. Ízelítőt kapnak valami újból, ismeretlenből. A teremben az állandó berendezés (térképek, időszalag, metszetek, fotók stb.) mellett két asztalon egy hasonmás dokumentumgyűjtemény darabjai láthatók. A digitális táblán egy prezentáció nyitóoldala jelenik meg… (Miklósi László)

Ízelítő avagy: rendhagyó történelemóra negyedikeseknek (cikk és óravázlat letöltése pdf-ben)

Részlet a cikkből:

[…]

Egy témakör részletesebben is kifejthető. Igen alkalmas erre az 1848-as pesti forradalom. A gyerekek szinte kivétel nélkül sorolják ismereteiket: Petőfi, március 15., Pilvax, Talpra magyar, 12 pont…

Aki tudja, elmondhatja a 12 pont vagy a Nemzeti dal részletét. Ugyanakkor egy tájékozottabb, aktívabb osztály esetében is ügyeljen a tanár arra, hogy ne csupán meghallgassa a gyerekek által mondottakat, hanem újabb élményekkel, szempontokkal, tapasztalatokkal, ismeretekkel gazdagítsa is őket.
Kézbe vehetőek 1848. március 15. egyes dokumentumai. Látható Petőfi kézirata, majd a kinyomtatott mű. Érdekes, fontos források olvashatók (pl. 12 pont). Érdeklődés esetén furcsa dolgokon is el lehet gondolkozni: vajon miért voltak két nyelven (németül és magyarul) írva egyes – az asztalokon található – plakátok, röplapok? A válasz meglepő, tanulságos, szemléletformáló.

Ugyanakkor az 1848-as téma igen alkalmas a helytörténeti vonatkozások kiaknázására is. Egy alsógödi iskolában adja magát a kérdés: milyen közlekedési eszközzel lehetett a pesti forradalomról a leggyorsabban hírt vinni Alsógödre? A gyerekek először önmaguktól tehetnek javaslatokat, majd a szóba jöhető változatokat kivetítjük: szekérrel, hajóval, vasúttal. Ha figyelembe vesszük, hogy árral felfelé kéne haladni a Dunán, egyértelmű: a vasút a leggyorsabb. Már csak azt kell tisztázni, megépült-e már ekkora a Pest–Vác vasútvonal. (Petőfi utazhatott-e rajta?) Az indóház képének megmutatásakor válik világossá a gyerekeknek, hogy az 1846-os átadáskor még nem állt a Nyugati pályaudvar mai csarnoka.

Célszerű játékos elemeket is illeszteni az órába. Példa: a ’48-as szereplők közül három, a negyedikesek által is ismert személyiség (Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Széchenyi István) közül vajon ki nem volt miniszter? A gyerekeknek ezt persze nem kell tudniuk, tippelhetnek. (Petőfiről rendszerint feltételezik a miniszterséget.) A feladathoz igen jól használható a digitális tábla. (A jelentkezőknek át kell húzni, aki szerintük nem volt miniszter.) Az ellenőrzést és javítást követően párosításos feladat következik. Három miniszternek (Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József) keressük a minisztériumát (közoktatás, közlekedés, pénzügy). Személyenként más színt alkalmazunk, egy-egy személy esetében több tárcára is lehet tippelni. (A feladatok ellenőrzésekor mindig le kell törölni a hibás válaszokat.)

A történelemben igen fontos az életmód tanítása is. Ezen az órán is elmondhatunk egy-egy érdekességet (pl. március 15-én a forradalom közben hazamentek ebédelni, s azt követően folytatódtak az események).

Amennyiben a rendelkezésre álló idő lehetővé teszi, metszetek segítségével a negyedikesek számára is érdekesen mutatható be a korabeli Pest-Buda hangulata, az egyes épületek. Lehetőség nyílik a változások felvillantására (pl. hajóhíd, Lánchíd), valamint a korabeli hétköznapok megjelenésének megbeszélésére (pl. öltözködés, közlekedési eszközök) is.

[…]