A kommunizmus
bukásáról és a magyar ’56-ról szól az Amerikába elszármazott fiatal
színész-rendező, Kovács Klaudia 95 perces dokumentumfilmje. Itthon nem
támogatták, egyelőre be sem mutatták, noha külföldön sikereket aratott. A
Népszabadság a TTE részéről Miklósi Lászlót kérdezte arról, mennyire
lenne használható a film az oktatásban.

Több tengerentúli és európai filmszakmai fórumon is
elismerést kapott a 2007-ben befejezett A lyukas zászló (Torn from the
Flag) című alkotás, amelynek készítésében közreműködött az Oscar-díjas
Zsigmond Vilmos és az időközben elhunyt, másik híres magyar származású
operatőr, Kovács László. A Kaliforniában élő alkotó a közelmúltban az
MTI-nek nyilatkozott: szerinte a jelenlegi „posztkommunista kormány és
annak képviselői akadályozni látszanak a film… magyar emberekhez való
eljutását”. Holott – hangsúlyozta – művéről egyes történészek és
filmkritikusok úgy vélekednek, „a legjobb ’56-os film, amelyet valaha
készítettek”.

Lapunk érdeklődésére a
rendezőnő – aki az ugyancsak kint élő Hules Endrével társszerzőségben
dolgozott – közölte: 1998 és 2007 között számos magyarországi
szervezettől és személytől, egyebek mellett a kulturális és oktatási
tárcától, a Külügyminisztériumtól, az ’56-os Emlékbizottságtól kért
támogatást, de sehol sem kapott. Tavaly szeptemberben a New York-i
Magyar Kulturális Intézeten keresztül próbált kapcsolatba lépni Hiller
István oktatási és kulturális miniszterrel, mert megítélése szerint
filmjét jól használhatnák a magyarországi történelemoktatásban. Nem járt
sikerrel.

Bár kértük a rendezőt,
hadd tekintsük meg a filmjét, ez végül nem vált lehetővé. Orsós László
Jakab, a New York-i MKI igazgatója viszont megnézte, és színvonalasnak
tartja az alkotást, de megjegyezte: elsősorban a külföldi, például az
amerikai közönség tájékozódását segítheti. Más független amerikai filmes
forrásunk szerint figyelemre méltó, hogy a film hangsúlyosan vizsgálja
az USA szerepét, felelősségét a magyar fölkelés alakulásában. A filmben
nyilatkozik a többi között Henry Kissinger, Habsburg Ottó, Göncz Árpád,
Berecz János, Pozsgay Imre.

A
rendezőnő volt alma matere, a Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatója,
Vereckei Ágnes levélben javasolta Hiller Istvánnak, vegye pártfogásába a
művet – tudtuk meg az OKM sajtóirodájától. Megkerestük az igazgatónőt,
Kovács Klaudia korábbi magyartanárát, akinek volt növendéke egyik
itthoni látogatása alkalmával megmutatta filmjét. A tanárnő érdekesnek,
sokoldalúnak tartja az alkotást, amely több nézőpontból közelíti meg a
témát, méghozzá jó ritmusban, és a mai, klipszerű képekhez szokott
fiataloknak ez is vonzó lehet. Az igazgató szerint történelemtanároknak
kellene eldönteniük, alkalmazható-e a tanításban. Miklósi
László, a Történelemtanárok Egyesülete alelnöke [sic!]
elmondta lapunknak, nem látta A lyukas zászlót, de a
tanárok számos ’56-os témájú játék- és dokumentumfilmet használnak
munkájukban. Az egyesület egy-egy történelmi film kapcsán vetítéseket
szokott szervezni tanároknak, diákoknak. Hozzátette: nem árt, ha a mű
mögött hivatalos forgalmazó áll, és angolul beszélő film esetén
szükséges a magyar felirat is. Fölvetette, a film akár a világhálón is
közzétehető lenne.

Az
OKM sajtóirodája lapunknak küldött válaszában közölte: Vereckei
Ágnesnek megírták, a minisztérium nem befolyásolhatja a hazai
filmforgalmazók és tévéállomások döntéseit a bemutatandó filmkínálatról.
A magyar kormány egyébként 1956 ötvenedik évfordulója kapcsán hét
játékfilm és egy dokumentumfilm elkészítését támogatta. Kovács Klaudia
hivatalosan nem fordult az OKM-hez vagy Hiller miniszterhez.
„Természetesen a tárcának tudomása van A lyukas zászló eddigi
sikereiről… Reméljük, a hazai forgalmazók is felfigyelnek rá, és a
magyar közönség is hamarosan megtekintheti” – áll a sajtóiroda
tájékoztatásában.