A
felsőoktatás átalakításával az intézmények életben maradása függhet
attól, képesek-e megfelelő számú hallgatót magukhoz
csábítani.
(Forrás: Mfor)

A
diákok azonban kétszer is meggondolják, milyen szakot és iskolát
választanak a képzési hozzájárulás, magyarul a tandíj fejében. Az
mfor.hu szakértőket kérdezett arról, milyen következtetéseket lehet
levonni az idei felsőoktatási jelentkezésekből a frissen kialakult
képzési piacot illetően.

„Nagyrészt a
kommunikáció dönti majd el, melyik felsőoktatási intézmény szerez
magának több hallgatót a versenyhelyzetbe kényszerüléssel. Aki nem akar
lemaradni, kénytelen lesz szakembert alkalmazni” – mondta el az mfor.hu
kérdésére Oláh Csilla. 

A
Heller Consulting ügyvezető igazgatója szerint még a nagy presztízzsel
bíró egyetemek esetében is szükséges hangsúlyozni azokat az értékeket,
amelyek a diákokat befolyásolhatják a választásában. Annál is inkább,
mivel ezek sok esetben különböznek az idősebb generációt képviselő
oktatók racionális szempontjaitól.

A
felsőoktatási intézmények hirdetéseire is ugyanazok az általános
szabályok vonatkoznak, mint a reklámpiac egészére: egyedinek és
szellemesnek kell lenniük, olyan jól fókuszált üzenettel, ami valóban
rögzül. Oláh Csilla szerint az egyik jellemző hiba, hogy az intézmények
kampányszerűen reklámoznak a felvételi időszakban. Az imázsépítés (és
összességében a külső kommunikáció) azonban akkor lehet sikeres, ha
folyamatos, még ha az intenzitás mértéke különböző is. Egész évben meg
lehet találni azokat a felületeket és módokat, ahol és ahogyan a
fiatalok elérhetők – legyen szó akár internetes bannerekről vagy
műsorújságban elhelyezett felvételi
teszt-sorozatokról.

Az intézmények a
jövőben jobban építhetnének az internet adta lehetőségekre: saját
weboldaluk külsejét és tartalmát is egy egységes, átgondolt koncepció
alapján kellene kialakítaniuk, véli a szakértő. Mivel egy imázs jellegű
reklámszpotban viszonylag kevés információ hangozhat el, így célszerű
hirdetésekkel a weboldalra irányítani az
érdeklődőket.

Külföldi példák azt
mutatják, hogy a diákok sokkal átgondoltabban választanak, amikor komoly
összeget kell fizetni az oktatásért, véli Dr. Fábri György, az Országos
Felsőoktatási Információs Központ kutatásvezetője. Itthon azonban más a
helyzet, így az iskolaválasztás is nagyon determinált: a továbbtanulást
elsősorban a családi, a földrajzi és a középiskolai háttér
befolyásolja.

Az idei felsőoktatási
jelentkezésekből egyelőre nem lehet hosszú távú következtetéseket
levonni. Jelenleg ugyanis még nem kell képzési hozzájárulást fizetni,
másrészt legalább öt évnek el kell telni ahhoz, hogy valóban kitűnjenek a
változások hatásai.

A szakember
szerint a piacképes szakma fogalmával egyébként is óvatosan kell bánni:
nem mindegy, hogy a végzés után egy vagy tíz évvel lesz igény erre a
munkaerő-piacon. Idén például megugrott az ápolói szakra jelentkezők
száma, ez azonban nem azt jelenti, hogy piacképesebb lett a szakma.
Sokkal inkább külföldi munkavállalási szándék húzódik meg a jelenség
mögött.