Ismét
megszavazta tegnap az Országgyűlés – 189 igennel 134 nem ellenében – az
új felsőoktatási törvényt.
(Forrás: Népszabadság)

A jogszabály adja a törvényi hátteret a többciklusú,
bolognai típusú képzési rendszer bevezetéséhez: az új tanévtől minden
diáknak előbb a felsőfokú alapképzésre kell járnia (bachelor), ezután
léphet tovább 35 százalékuk a mester fokozatra (master), a legfelső
szint pedig a doktori képzés (PhD). Az intézmények gazdasági ügyeiről
gazdasági tanácsok dönthetnek, több miniszteri jogkör az egyetemekhez és
a főiskolákhoz kerül, értékállóvá válik a finanszírozás.

Az új felsőoktatási törvényt a
parlament tavasszal már megszavazta, de Mádl Ferenc akkori államfő nem
írta alá, hanem előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte. A
testület helyt adott Mádl alkotmányos kifogásainak: több ponton is az
autonómiát, illetve a tudomány szabadságát sértőnek mondta ki a
jogszabályt. Ezért átdolgozták a törvényt. A Népszabadság
úgy tudja: Sólyom László államfőnek nincsenek alkotmányos
aggályai a jogszabállyal kapcsolatban, így az, ha az államfő aláírja,
jövő március 1-jétől életbe léphet.

Változtatások az AB kifogásai nyomán

Május 23-i szavazás:

• 
  
  Széles hatáskörrel rendelkező irányító testületek az
  intézmények élén, amelyek tudományos és gazdasági kérdésekről is
  dönthetnek.


• 
  
  A testület elnöke a rektor, de nem lehet tagja az
  intézmény más oktatója, kutatója. Nem előírás a felsőfokú végzettség.
  


• 
  
  A
  miniszter megvonhatja a támogatást, ha nem alakul meg időben a testület.
  


• 
  
  A
  kormány határozza meg, mely tudományágakban folyhat képzés.
  

November 29-i
szavazás:

• 
  
  Gazdasági tanácsokat kell fölállítani az
  intézményekben.


• 
  
  Tagjai lehetnek az adott intézmény oktatói, kutatói.
  Hivatalból tagja a rektor, de nem feltétlenül elnöke is. Előírás a
  felsőfokú végzettség.


• 
  
  A miniszter közvetlenül nem avatkozhat be az
  intézmények ügyeibe, csak bírósághoz fordulhat, például, ha nem áll föl
  időben a gazdasági tanács.
  


• 
  
  A
  Magyar Rektori Konferencia dönt, mely tudományágakban folyhat képzés.