Ismét riogatja a magyar iskolákat a szlovák oktatási tárca
2007. október 26. péntek, 0:00
A
pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a szlovákiai magyar
iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter.
(Forrás: MTI)
A pozitív diszkrimináció megvonásával riogatja a
szlovákiai magyar iskolákat Ján Mikolaj oktatási miniszter, aki a nem
szlovák nyelven tanuló diákok után kijáró nyolc százaléknyi többletpénz
megvonásán és az úgynevezett alternatív oktatás bevezetésén mesterkedik,
egyszersmind a Magyarországon kiadott tankönyvek használatát is
betiltaná.
A miniszter okfejtése
szerint a magyar iskolák azért kapnak pluszpénzt, mert szlovák nyelven
is oktatnak (szlovák nyelvet és irodalmat). Mikolaj szerint ez szerény
jogalap, szerinte az úgynevezett magasabb fejpénz csak akkor lenne
indokolt, ha a magyar iskolákban más tantárgyakat is szlovákul
oktatnának.
A Ján Slota vezette
Szlovák Nemzeti Párthoz (SNS) tartozó miniszter valójában ugyanazt
szeretné elérni, mint „emlékezetes” elődje, az ugyancsak SNS-és Eva
Slavkovská. Ő annak idején foggal körömmel küzdött az alternatív
oktatásért, ráadásul betiltotta a kétnyelvű bizonyítványokat, kiváltva
ezzel a magyar szülők, pedagógusok és diákok emlékezetes tiltakozási
hullámát.
Mikolaj elődje, az előző
kormány Magyar Koalíció Pártja (MKP) által delegált oktatási minisztere,
Szigeti László szerint Mikolaj igencsak csúsztat. A többletpénz ugyanis
nem a szlovák nyelv és irodalom oktatásáért jár, hanem azért, mert a
szlovák iskolákkal szemben a magyar iskolákban a magyar nyelvet és
irodalmat plusz óraszámban oktatják. Ez azt jelenti, hogy a magyar
iskolák heti óraszáma ezért kettővel magasabb, mint a
szlovákoké.
Az új oktatási törvényt
előkészítő miniszter nem titkolja: véget akar vetni annak a
gyakorlatnak, hogy a szlovákiai magyar iskolákban magyarországi
tankönyvekből is oktatnak. Tervezete szerint a jövőben, „összhangban a
szlovák tantervvel”, a magyarul tanulók csakis Szlovákiában jóváhagyott,
magyarra fordított tankönyvekből tanulnának. Mikolaj korábban már az
egyetlen magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a révkomáromi Selye
János Egyetem „lefokozását” is előrevetítette, az egyetem működését
anyagi természetű korlátozásokkal is nehezíteni
próbálja.
Más véleményt képvisel a
kisebbségi kérdéseket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Dusan
Caplovic, a kormány nemzetiségi tanácsának elnöke, aki az utóbbi
tisztség viselőjeként ragaszkodni szeretne a status quo
megőrzéséhez.
Megfigyelők szerint a
Slota vezette koalíciós erő, amely kieszközölte a magyarok 1945 utáni
meghurcolásához, jogfosztásához és vagyonelkobzásához a kollektív
bűnösség elve szerint jogalapot teremtő Benes-dekrétumok parlamenti
megerősítését, aligha mond le agresszív asszimilációs törekvéseiről.
Ezekhez a kormányfő, Robert Fico személyében és a kormány másik
koalíciós pártjában, a Vladimír Meciar vezette Néppárt – HZDS-ben
„eszményi partnerekre” talált. Persze a szlovák ellenzéki pártokat sem
kell félteni, mert – egyetlen nem szavazó képviselő kivételével – a
kereszténydemokraták (KDH) és az előző kormányfő, a Mikulás Dzurinda
nevével jegyzett Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) képviselői
ugyanúgy a Benes-dekrétumok érinthetetlensége mellett szavaztak, mint a
kormánypártiak is.