Irreális
elvárásokkal lépnek a munka világába a pályakezdők, akik gyakran az
egyetem, főiskola végeztével azonnal vezetői pozícióra jelentkeznek,
természetesen ehhez mért fizetésért. (Forrás: HÍr6)

A friss diplomásokban kialakult tévhitekért egyfelől az
oktatási intézmények okolhatók, amelyek nem készítik fel kellően a
fiatalokat arra, mi is vár rájuk a munkaerőpiacon, de a vállalatoknak
sem csak a jól csengő karrierlehetőségeket kellene hangoztatniuk az
állásbörzéken.

Egy friss online
felmérés szerint akár fél évig is eltarthat, amíg egy pályakezdő rátalál
a megfelelő pozícióra, tekintve, hogy nem akármilyen elvárásokat
támaszt a leendő munkahellyel szemben. A kutatásban résztvevők
egynegyede középvezetői állást pályázna meg, több mint 4 százaléka pedig
felsővezetői vagy cégvezetői pozícióra vágyik. Ez a teljes mintát
tekintve reálisnak mondható, ugyanakkor meglepő, hogy a 18-24 éves
korosztály több mint egyötöde ugyancsak vezetői pozícióra jelentkezne,
annak ellenére, hogy még nincs meg az ehhez szükséges
tapasztalata.

Leginkább az oktatási
intézmények tehetők felelőssé azért, hogy a pályakezdőkben hamis kép
alakul ki a munka világát illetően – mondta lapunknak Cservenyák Tamás, a
DBM Hungary Kft. ügyvezetője. Az egyetemek, főiskolák számos olyan
szakot, tanfolyamot, programot indítanak, amelyeken menedzsereket,
„vezetőket” képeznek, és azt sugallják, hogy ha ezeket elvégzik, azonnal
menedzserként lehet dolgozni. Eközben viszont nem készítik fel a
fiatalokat arra, mi is vár rájuk valójában a munka világában, nem
tudják, mire kell számítaniuk.

Ahhoz, hogy valakiből jó vezető legyen, több év szakmai
tapasztalatra, gyakorlatra van szükség, nem beszélve arról, hogy
legalább 5-6 év kell ahhoz, hogy emberileg is megérjen a feladatra,
irányítani, vezetni tudjon embereket, csapatokat. Cservenyák Tamás
szerint a nem megfelelő pályaorientáció is problémát jelent, nincs
tiszta kép arról, milyen területeken tudnának elhelyezkedni a fiatalok:
miközben arról hallani, hogy képtelenség munkát találni média, vagy jogi
végzettséggel, mégis ezekre a szakokra jelentkeznek a legtöbben, míg a
természettudományos végzettségűek, orvosok, üzleti szakokon végzettek
után kapkodnak a cégek.

A kutatás
arra is rávilágított, hogy a 18-29 éves fiatalok és diplomások leginkább
adminisztrációs, asszisztensi munkát keresnek, de népszerű az
értékesítés és kereskedelem, valamint a marketing, PR, reklám szakma is.
A megpályázott pozíció mellett pedig nagy súllyal esnek latba a
munkahely által kínált lehetőségek: egy álláshirdetésben a
megkérdezettek számára a cég elvárásai, a feladatkör és a munkavégzés
pontos helye mellett ez a szempont a legfontosabb. Vagyis fontos a
fizetés is, de a magyar munkavállalók jól motiválhatók magával a
munkával is.

Az állásbörzéken a
vállalatok nem véletlenül csábítják karrierlehetőségekkel magukhoz a
fiatalokat, akik úgy gondolják, hamar előrébb tudnak majd jutni a
ranglétrán. Csakhogy – derült ki egy közelmúltban rendezett szakmai
konferencián -, sokszor a tehetségmenedzsment kimerül ebben, a motiváló
feladatok elmaradnak, nincs lehetőség továbbképzésre, fejlődésre, a
munkaerő pedig továbbáll.

Cservenyák
Tamás szerint érthető, ha a fiatalok szeretnék megteremteni
egzisztenciájuk alapjait, ezért döntéseikben fontos szerephez jutnak az
anyagiak, és mivel azt látják, hogy a karrierváltások során nagyobbat
tudnak ugrani a fizetésekben, hamar lépnek. De ha egy cég elfogadhatóan
megfizeti a dolgozóját, akkor fontossá válik, hogy milyen a munka
színvonala, milyen fejlődési lehetőséget tartogat a vállalat. Abban
tehát a munkáltatóknak van felelőssége, hogy mit kínálnak egy fiatal
dolgozónak, és mit tesznek meg annak érdekében, hogy meg is tartsák
őket.

A
Hír6 eredeti cikke »