Válogatás
a Népszabadság mai, Iskolakezdés című mellékletének
cikkeiből.

Óvodából
iskolába – Félórás beszélgetés minden este: a gyereknek szüksége van a
szülői érdeklődésre

Évről évre szülők ezreinek dilemma az óvodából kikerülő
gyerekük szeptemberi iskolakezdése. Egy rossz iskolakezdés hosszú évekre
megakaszthatja a gyerek pályáját, eltávolíthatja a gyereket az
iskolától és a tanulástól. Szakemberek becslései szerint Magyarországon
az iskolába bekerülő gyermekek 15-30 százaléka az általános iskolai
tanulmányok megkezdése nem tekinthető zavartalannak. Kevésbé hivatalos
nyelven szólva: az óvoda szabadabb, kötetlenebb világából kikerülve az
általános iskola sokuknak komoly problémát jelent a beilleszkedés a
becsöngetéstől kicsöngetésig tartó kötöttebb rendjébe, ahol az addigi
játékot a tanulás váltja fel, a gyerek új környezetbe kerül, új társai
lesznek, és az óvodára jellemző kétnevelős világgal szemben három vagy
több pedagógushoz kell alkalmazkodniuk. Sok szülő fél attól, hogy
gyereke hogyan fog beilleszkedni az általános iskola rendjébe.

A „pszichés
fejlődés zavarával küzdő tanuló” meglehetősen tág fogalom: ide tartoznak
a diszlexsziás, diszkalkuliás, diszgráfiás, hiperaktív vagy éppen
kórosan inaktív gyerekek. A szülőnek nem könnyű megérteni: a gyerek nem
beteg, nem is fegyelmezetlen, nem fogyatékos, akkor miért olyan nehéz
iskolát találni neki?

Tibi most
nyolcéves. Óvónője figyelt fel először az akkor hároméves gyerek
csetlő-botló mozgására, és arra, hogy képtelen összpontosítani, a
legkisebb zaj vagy zörej is eltéríti a figyelmét. Az iskolában azután
már az első órán probléma volt vele „fegyelmezetlensége” miatt, ami
egyszerűen abból fakadt, hogy nem tudott öt percnél tovább a padban
ülni. Később az egyik tanári fegyelmezési kísérletet a gyerek dührohama
követte. Mivel csoporttársaival is egyre gyakrabban agresszíven lépett
fel, rövidesen eltanácsolták az iskolából. A szülőknek nincs havonta
száz-százhúszezer forintjuk arra, hogy magántanárt fogadjanak, és a
gyerek a vidéki kisvárosban azóta már a harmadik iskolába jár. A szülők
azt is tudni vélik, hogy a kisvárosban a gyereket a „jó híre” megelőzi,
az iskola pedagógusai már előre tudják, hogy személyében problémás
gyerek érkezik.

Tovább

Kisdiáknak
nem emeletes tolltartó kell

Jó tíz
évvel ezelőtt még hosszú sorok kígyóztak tanévkezdéskor a papírboltok
előtt – ma már a bevásárlóközpontok és a hipermarketek, de még az
élelmiszerüzletek is a különféle tanszerek széles választékát kínálják. A
döntés viszont most nehezebb.

Epres tolltartó, mackós tolltartó, virágos tolltartó,
farmerzsebes tolltartó, hengeres tolltartó, hasáb alakú tolltartó,
emeletes tolltartó – a felsorolás szinte vég nélkül folytatható. A
hipermarketek széles tanszerválasztéka könnyen zavarba hozhatja a leendő
diákok szüleit. Csupán tolltartóból legalább százféle terméket kínálnak
az üzletek, de ugyanígy a füzetek, iskolatáskák ezerféle mintázata
közül is ki-ki kedvére válogathat. Na persze csak ameddig a pénztárca is
bírja, hiszen a díszesebb tanszerek általában többe is kerülnek.

Nem biztos azonban, hogy a külcsín
megfelelő minőséget is takar, ezért nem árt odafigyelni. A tanítók azt
ajánlják a szülőknek: a füzetek vásárlásakor mindig a belső lapokat
nézzék. A papírlapok ne legyenek túl fényesek, különben könnyen
megcsúszik rajta a gyermek – kezdetben még amúgy sem túl gyakorlott –
keze. Túl sárgásak se legyenek az oldalak, mert akkor meg a gondosan
odakerekített betűk nem látszanak majd elég élesen.

Tovább

Egy
gyerek beiskolázása nem olcsó mulatság: több tízezer forintba is
kerülhet. Az állam azonban többféle támogatást is nyújt a
tanévkezdéshez, és a munkaadók is hozzájárulhatnak alkalmazottaik
tanszervásárlásához.

Tankönyvtámogatás

A
tankönyvvásárláshoz diákonként 2400 forint tankönyvtámogatás jár. A
rászorulók – a tartósan beteg vagy sajátos nevelést igénylő, a három-
vagy többgyermekes családban élő, illetve a rendszeres gyermekvédelmi
támogatásban részesülő diákok – ezen felül kiegészítést is kapnak. Ennek
összege az 1-4. osztályban 3600, az 5-8. osztályban 7200, a
középiskolában pedig 9600 forint. A jogosultság igazolásához a családi
pótlék összegét tartalmazó bérjegyzéket, számlakivonatot vagy postai
utalványt kell bemutatni az iskolában. A támogatási összegeket az iskola
osztja szét úgy, hogy először a rászorultaknak biztosítja az
ingyentankönyveket. Amelyik évfolyamon olcsóbbak a tankönyvek, onnan át
lehet csoportosítani a pénzt azokhoz az osztályokhoz, amelyeknél
drágábbak. A fennmaradó összeget az iskola saját belátása szerint osztja
szét a többi diák között, tehát nem biztos, hogy mindenkinek 2400
forinttal kell majd kevesebbet fizetnie a tankönyvekért.

Tovább

Diákigazolvány: új matrica, régi
kedvezmények

A
februárban elfogadott kormányrendelet szerint szeptembertől új
szabályozás vonatkozik a diákigazolványokra.

A felsőoktatásban a 2005/2006-os tanévtől kezdve az
érvényesítő matrica tartalmazza a diákigazolványt kiadó intézmény és a
kar nevét is, ezáltal az egy intézmény bizonyos karán kiadott matricát
más intézményben kiadott diákigazolványon nem lehet használni. Ennek
köszönhetően várhatóan csökkennek majd a matricával való visszaélések.
Két év óta működik az elektronikus ügyintézés, melynek célja az
eddiginél gyorsabb és egyszerűbb intézkedés. Az iskoláknak lehetőségük
van a diákigazolványok elektronikus úton történő igénylésére, majd
interneten keresztül folyamatosan nyomon követhetik a beadott igénylések
sorsát, nyomtatványokat rendelhetnek. 2004 elejétől pedig a diákoknak
is lehetőségük van arra, hogy az igénylőlap kódja alapján nyomon
kövessék az igénylésüket. – Az intézmények az igénylésekkel kapcsolatos
munkájukhoz szükséges minden nyomtatványt letölthetnek a www.diakigazolvany.hu
oldalról – mondja Herczeg Béla, az Oktatási Minisztérium munkatársa. –
Szintén 2004 elejétől nyílt mód arra, hogy a diákok online indítsák el
igényléseiket – teszi hozzá.