A roma
gyerekek esélyeiért küzdő alapítvány beperelte az oktatási tárcát, amely
a per megszüntetését kérte, de hiába. (Forrás:
Népszabadság)

Az Esélyt a Hátrányos
Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) fenntartja keresetét az oktatási
minisztériummal szemben. A pert a tárca és Hiller István miniszter ellen
indították, mert álláspontjuk szerint annak ellenére nem tartatják be a
közoktatási és az egyenlő bánásmódról szóló törvényt a fentartókkal,
hogy erre minden eszközük meglenne. Indíthatnának hivatali
vizsgálatokat, felszólíthatnák az iskolákat, hogy azok ne különítsék el a
cigány gyerekeket. Ugyan az elmúlt években fokozatosan kiépült a roma
diákok törvényi védelme, azonban a CFCF szerint az állam nem ellenőrzi,
vajon be is tartjáke az önkormányzatok a rájuk vonatkozó hatályos
jogszabályokat. A CFCF állítja, hogy a minisztérium ráadásul pontosan
ismeri azokat a településeket, ahol szegregálnak, hiszen éppen a tárca
felkérésére, 2005-ben készült tényfeltáró kutatás a cigány többségű
iskolákról. (Ezt még a korábbi miniszter, Magyar Bálint rendelte meg. – A
szerk.) E kutatás szerint több mint 170 ilyen iskola van az országban. A
CFCF azt szeretné a polgári perben elérni, hogy legalább azokon a
településeken, ahol több iskola működik, a fenntartók ne
működtethessenek cigány többségű intézményeket. Az alapítvány 19 olyan
önkormányzatot ismer, amelynek területén meg lehetne oldani az integrált
oktatást. (A 19 településen több mint négyezer roma diák érintett: a
per valódi tétje e négyezer diák személyhez fűződő jogainak
érvényesítése.)

„Nem egy civil
szervezet dolga, hogy az állam helyett betartassa a magyar törvényeket”,
mondja az alapítvány vezetője, Mohácsi Erzsébet. Hozzáteszi, ha minden
iskolát és fenntartót beperelnének, akkor nem tudnák az állam
felelősségét fölmutatni.

A
minisztérium a per megszüntetését kérte és hangsúlyozta, hogy a
minisztert sem terheli felelősség, de a bíróság ezzel nem értett egyet.
Az viszont, hogy a törvénysértésekért csak az önkormányzatokat vagy a
minisztériumot is terheli-e felelősség, később derül
ki.

– A per érdemben folytatható –
mondta ki Pataki Árpád bíró, ésa következő tárgyalási napot ki is tűzte
júniusra. A végzés kihirdetését követően Farkas Lilla, az alapítvány
ügyvédje azt mondta: ha a minisztérium a bizonyítási eljárás során perbe
hívja a 19, vélhetően szegregáló önkormányzatot, akkor egy platformra
kerülnek a törvény megalkotói és a törvényeket
megsértők.

Hiller István 2006-ban
vette át a tárca vezetését, és első intézkedéseinek egyikeként
megszüntette a hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációjáért
felelős miniszteri biztosi posztot. Az őt is érintő pert egyébként nem
vette túl komolyan. A tárgyaláson nem volt jelen, az őt és a
minisztériumot képviselő ügyvédnek pedig olyan meghatalmazást adott,
amelyen nem a saját, hanem egy osztályvezető aláírása szerepelt. Ezt a
bíró is furcsának találta, és kérte: a következő tárgyalási napra saját
kézjegyével lássa el az iratot. Kérdés, szükség lesz-e erre, hiszen az
ügy nyáron, már a választások után folytatódik.