Az
egyetemi, fõiskolai képzésben meghonosodott és fokozatosan
terjed a hallgatók távoktatása.
(Forrás: Népszabadság)

Az országban elsőként a gyöngyösi Károly Róbert
Főiskolán vezették be a távoktatást, még 1989-ben. Akkor kísérleti
levelező tagozat néven hirdették meg az újfajta képzést. A Szegedi
Tudományegyetem (SZTE) több karán is van lehetőség távoktatás keretében
tanulni. A Gazdaságtudományi Karon hat félév alatt
közgazdász-gazdálkodói, négy félév alatt pedig EU-szakértői végzettséget
lehet szerezni. A Debreceni Egyetemen az angol-amerikanisztikai
intézetben folyik klasszikus értelemben vett távoktatás angol nyelvből. A
képzés vonzáskörzete nem szűkül le Kelet-Magyarországra, az ország
minden részéből vannak hallgatók. A távoktatás egyik előnye éppen ez: az
elérhetőség jóval tágabb, mint a képzés más formái esetében. A
szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola vonzereje például
Észak-Dunántúlon és Szombathely környékén 150-200, a főváros körzetében
mintegy 50-60 kilométeres körben érvényesül.

A távoktatás előnyei közé tartozik a rugalmasság, a hallgató
igényeihez való igazítás lehetősége. Az SZTE hódmezővásárhelyi
mezőgazdasági főiskolai karán például a mintatanterv szerint négy
esztendőre szabott képzést a kreditrendszer sajátosságaiból adódóan
nyolc félévnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is elvégezhetik a
hallgatók, akik különféle szakterületekre specializálódhatnak. A
kecskeméti főiskolán – ahol Bács-Kiskun megyén kívül a fővárosból, sőt a
nyugati határszélről is vannak hallgatói a távoktatásnak – a képzés
ideje a tanuló elfoglaltsága és tanulási ritmusa szerint négy és hat év
között váltakozhat. Ám ez az előny szakértők szerint egyúttal e képzési
forma buktatója is: mivel nincsenek szoros határidők, a tanuló
halogathatja a feladatok elvégzését, a vizsgák letételét, s a
rugalmasság végül sok esetben lemorzsolódáshoz vezet.

A gyöngyösi főiskolán nem kötelező
feltétel, hogy számítógéppel vagy internet-hozzáféréssel rendelkezzenek a
hallgatók. A tananyagot itt hagyományos módon, könyvekből sajátítják el
a távoktatás részvevői is. A felmérések szerint ugyanis csak negyven
százalékuk rendelkezik számítógéppel, ezért korainak tartanák a tananyag
teljes körű digitalizálását. Az egri Eszterházy Károly Főiskolán, ahol
csak az interneten keresztül folytathatják tanulmányaikat a távoktatás
hallgatói, erre a problémára úgy próbálnak megoldást találni, hogy a
számítógéppel nem rendelkezők számára úgynevezett távoktatási inkubációs
pontokat hoztak létre az ország több pontján.

Mindemellett a feltételek biztosításához sok helyen
vesznek igénybe pályázaton elnyerhető forrásokat is. Így a miskolci
ÉMRTK az eszközbeszerzéseinek döntő részét, a bérköltségek hatvan
százalékát és a működési kiadásokat pályázati forrásokból fedezi.
Nemrégiben már a harmadik EU-pályázaton nyertek bizonyos összeget,
ezúttal tizenhét partnerükkel közösen beadott projektjükkel.