Tavasszal
száz magyar játékfilm és több száz filmhíradó válik hozzáférhetővé
bárki számára a „NAVA-pontokon”.
(Forrás: Népszabadság)

A filmeket tavaly a Magyar Nemzeti Filmarchívum (MNFA) és az
informatikai tárca közös programjaként újították fel digitálisan, a
minisztérium 55 millió forintos támogatásából.

Szőts István 1941-ben készült Emberek a havason című,
korszakváltó alkotásával kezdődik azoknak a játékfilmeknek a sora,
amelyeket digitálisan felújítottak, lemezre vittek. Az „átírást”
snittenkénti fényeléssel és a filmhibák aprólékos digitális
eltüntetésével végezte el a közbeszerzési pályázaton a munkát elnyert
Magyar Filmlaboratórium. Ebben a sajátos munkafolyamatban az eredeti
szín- és fénykompozíciót próbálták helyreállítani az alkotások
operatőreinek irányításával. Gyürey Vera, az MNFA igazgatója elmondta
lapunknak, a munkát alapvetően a filmek széles körű hozzáférése
érdekében végezték el – és remélhetőleg folytatni is fogják -, míg a
megőrzés eszköze továbbra is a celluloidszalag marad, amely már több
mint száz éve megtartja a mozgóképet – a digitális lemezről még nem
lehet tudni, képes-e ugyanerre.

A
mostani, negyven évet felölelő „százas listán” nem feltétlenül a száz
legjobb magyar film szerepel - mondta el Fazekas
Eszter filmtörténész, az MNFA digitális felújításért felelős munkatársa.
Többféle szempont alapján választották ki a műveket. A filmtörténeti
érték mellett fontos volt a veszélyeztetett állapotú filmek mentése is.
Ez főleg az ötvenes évek úgynevezett nitrokópiáit és az erősen megfakult
hetvenes évekbeli színes filmeket érintette. Az
ismeretterjesztés-oktatás szempontjai alapján ügyeltek arra, hogy minden
filmes irányzat képviselve legyen, bekerüljenek a válogatásba a forma-
és stílusteremtő művek. Például az ötvenes évek neorealizmusát idézi az
Egy pikoló világos vagy a Budapesti tavasz; a sematizmust a Dalolva szép
az élet; a hatvanas évek új hullámát a Szegénylegények vagy az Apa; a
magyar esztétizmusét többek közt a Szindbád; a neoavantgárdot az ötórás
Psyché és így tovább. A sor Szabó István Oscar-díjas Mephistójával
zárul. A filmtörténész úgy véli, ha a lista még ötven filmmel
bővülhetne, a korszak egész hazai filmművészetét képviselhetné. Tervezik
a „budapesti iskola” néven elhíresült dokumentarista játékfilmek
legjobbjai, valamint a nyolcvanas évek legjelentősebb munkáinak
digitalizálását. Szeretnék, ha olyan történelmi dokumentumfilmekre is
sor kerülhetne, mint a Recsk vagy a Pergőtűz. A frissen digitalizált
csomagban szerepel 590 heti híradó az 1931 és 1944 között készültekből
és számos klasszikus regény emlékezetes filmváltozata is. Így a filmes
ismeretek terjesztésén túl a válogatás kiváló segédeszköz a középiskolai
irodalom- és történelemtanításban.

A NAVA-nál jelenleg a képlemezek megérkezését várják,
ezt követően mintegy két hónap alatt tudják beilleszteni az anyagot
saját rendszerükbe – értesültünk Kovács András Bálint igazgatótól.
Ezután már előhívhatjuk a filmeket az említett „NAVA-pontokon” –
jelenleg negyven könyvtár várja országszerte, hogy bekapcsolják ebbe a
rendszerbe.