Elkészült
a felsőoktatási törvény legújabb tervezete, amit az oktatási tárca
honlapjáról is le lehet tölteni
(Forrás: Magyarország.hu)

A jogszabályt várhatóan októberben öntik végső
formába, a kormány novemberben tárgyal ismét
róla. 

Az interneten is elérhető a felsőoktatási törvény
legfrissebb, kilencvenhárom oldalas tervezete. A szaktárca honlapján
közzétett, Magyar Universitas Program című munkaanyag figyelembe veszi
azokat a javaslatokat, melyeket az érintettek a júniusi kormányhatározat
óta juttattak el a kidolgozókhoz. 

Az új törvény célja a felsőoktatás minőségének
javítása, a magyar diplomák versenyképességének fokozása, az Európai
Felsőoktatási Térséghez való eredményes csatlakozás, az oktatás, kutatás
egységének megvalósítása és korszerű működési formáinak elterjesztése –
olvasható a minisztérium honlapján.  A tervezetet PDF (2.08
MB) és DOC (812
KB) formátumban lehet letölteni, a véleményeket, kérdéseket a szerkeszto@om.hu e-mail
címen várják a minisztérium
munkatársai.  

A dokumentumot
valamennyi felsőoktatási intézménynek elküldik, a rektoroktól azt kérik,
tegyék hozzáférhetővé az oktatók és a hallgatók számára is. A végső
változatról várhatóan októberben tárgyal a rektori és a főigazgatói
konferencia, majd novemberben kerülhet ismét a kormány elé. A tervek
szerint a parlament még az idén elfogadhatja a jogszabályt. 


A törvény tervezetében továbbra sincs szó az
egyetemek, főiskolák magánosításáról. Az intézményeknek továbbra is az
állam maradna az alapító tulajdonosa, fenntartói jogkört csak nem állami
felsőoktatási intézmény adhatna át.   A szenátusnak
kétharmados többséggel kellene elfogadnia a rektor személyét, így a
testület jogköre ebben a kérdésben sem csorbulna. Az intézményi tanács a
tervezet szerint úgy állna fel, hogy az irányító testületnek legalább
öt, legfeljebb kilenc tagja legyen. 

A törvénytervezet vétójogot is tartalmaz: amennyiben az
intézményi szenátus kétharmada nem fogadná el a mindenkori oktatási
miniszter delegáltját, új személyt kellene jelölnie. A legfontosabb
stratégiai döntések meghozatalát, például a költségvetési, fejlesztési
terv elfogadását a tervezet továbbra is az intézményi tanácsok kezébe
adná. 
Határozatlan időre szólnának az egyetemi
docensi, egyetemi tanári kinevezések. A rektori megbízáshoz egyetemi
docensi, egyetemi tanári, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori
cím lenne szükséges. Az egyetemi tanársegédet négy évre, az adjunktust
nyolc évre nevezhetnék ki. Óraadó alkalmazása rövidebb időre is
lehetséges lenne. 
 
Eredeti
cikk