Az
iskolafejlesztésre 60 milliárd forint jut, ebből 40 milliárdot
költenének a digitális eszközökre, ám elegendő lenne 21 is.
(Forrás:
Népszabadság)

Nem csak a diákok és
az iskolák járnak jól a digitális táblák elterjesztésével: jó üzlet lesz
ez annak a beszállítónak is, amely megnyeri a közbeszerzési eljárást. A
kancellária ugyanis költségterveiben a piaci áraknak majdnem a
kétszeresét költené a nem is kevés digitális
eszközökre.

„Körülbelül 30 ezer
tantermet fel fogunk szerelni – tábla és kréta helyett – a kétoldalú
virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett
digitális táblákkal” – jelentette be hétfőn Gyurcsány Ferenc
miniszterelnök évértékelő beszédében, az interaktív táblákat (vagy aktív
táblákat, esetleg white boardokat) forgalmazó cégek többségének
legnagyobb meglepetésére, ám meglehetősen nagy örömére is. Eddig ekkora
üzleti lehetőség ugyanis még nem csillant meg
előttük.

A tervek szerint ma a
nyolcadik kerületi Deák Diák Általános Iskolában mutatják be hivatalosan
a kormányzati tervet. A kormányfő mellett Hiller István oktatási és
kulturális miniszter, MSZP-elnök, Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai
kormánybiztos, és Magyar Bálint volt oktatási miniszter a Nemzeti
Fejlesztési Ügynökséghez tartozó Fejlesztéspolitikai Irányító Testület
(FIT) alelnöke együtt fejti ki az elképzelést, és tekinti meg a bemutató
órát is.

Az interaktív tábla
egyfajta interakció a számítógép felületén megjelenő ábrákat a falra
vetítő projektor, a speciális érzékelőkkel ellátott fehér felület – a
tábla – és a számítógép között. A tanár a táblánál állva ujjának
érintésével, vagy egy speciális digitális ceruzával (tollal) a
projektoron keresztül éppúgy irányíthatja a számítógépet, mintha éppen
egy billentyűzet előtt ülne. Csak éppen most az egész osztály rögtön
látja is a végeredményt, sőt jobban eleresztett iskoláknál, ahol a
tanulóknak saját gépeik vannak, akár a padból ülve a nebulók is írhatnak
a digitális táblára.

Az ötlet
gazdájának Magyar Bálintot tartják. A volt oktatási miniszter már
két-három évvel ezelőtt felszerelte volna interaktív táblákkal az
iskolákat, ám – mint lapunknak elmondta – akkor nem volt rá pénz. Most
viszont rendelkezésre állnak EU-s források. Magyar Bálint szerint az
interaktív táblákkal egyszerre lehet élményközelivé tenni az oktatást,
és paradigmaváltást hozni az iskolai technológiában. A diákok figyelmét
jobban le lehet kötni, a pedagógusok számára pedig mind a hagyományos,
frontális, mind pedig az alternatív pedagógiai módszerek alkalmazását
megkönnyíti. Úgy fogalmazott: az interaktív táblának esélykiegyenlítő
hatása is van, hiszen a legeldugottabb település iskolájába is eljuthat.
Így egy kis falu diákjai is „virtuális sétát” tehetnek például a
Nemzeti Múzeumban, anélkül, hogy kimozdulnának.

A Miniszterelnöki Hivataltól kapott tájékoztatás
szerint az uniós források felhasználásában jelentős szerepet kap majd az
interaktív táblák beszerzése. A „XXI. századi iskola” megvalósítására
lehívható EU-s pénzek kétharmadát, 40 milliárdot tenne ki ez a program –
a pénzt az uniós Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program, a
Közép-magyarországi Régiós Program és a többi regionális operatív
program biztosítaná.

A jelenlegi
tervek szerint 2009-ig az Intelligens Iskola Program részeként ötezer –
tulajdonképpen az összes hazai – iskola pályázhatna uniós forrásokból a
táblát, projektort és számítógépet tartalmazó interaktív szett
megvásárlására. Magyar Bálint közlése értelmében a táblákat nem maguk az
iskolák választanák ki: a Miniszterelnöki Hivatal Központi
Szolgáltatási Főigazgatósága írja majd ki a központosított közbeszerzési
pályázatot, az iskolák pedig onnan rendelhetik meg az eszközöket,
amelyek árát a megnyert EU-s forrásokból fizetik majd
ki.

A terv szerint a 2008/2009-es
tanévre a mintegy 62 ezer magyarországi tanterem felét fölszerelnék
digitális táblával. Ez 30-35 ezer eszköz beszerzését jelenti – a 40
milliárdos kerettel számolva darabonként 1,2 millió forintos költséggel.
Igaz: miután a szállítónak a pedagógusok képzését is biztosítania kell,
a pénz egy része biztosan nem csak a virtuális táblára megy el. Ez
viszont nem jelenthet túl nagy kiadást. Magyar Bálint szerint például az
eszköz használata könnyű: két-három nap alatt
megtanulható.

Ez azonban így is
meglehetősen drága beszerzést jelez. Néhány iskolában ugyanis már van
ilyen tábla – az oktatási intézményekben több mint ezer már működik.
Magyarországon jelenleg öt nagyobb importőr cég és száz-százötven
kisebb-nagyobb viszonteladó forgalmazza a különféle típusú interaktív
táblákat az iskolák, és kisebb részt az üzleti szféra számára. Mint a
hazai pályán piacvezetőnek számító cégektől megtudtuk, az iskolák által
eddig igényelt szettek ára bruttó hatszáz- és kilencszázezer forint
között volt, mégpedig oktatással együtt. A szórás természetesen nagy,
olyan esetről azonban nem hallottunk, hogy ennél drágább lett volna a
beszerzés. (Persze ez elképzelhető: van gép 4-5 millió forintért is,
csak azt eddig iskolák nem vásárolták meg.) Ahogy az egyik beszállítótól
megtudtuk: a 2005-ös HEFOP-pályázatban iskolánként megpályázható
ötmillió forint körüli keretből kijött például három rögzített és két
mobil interaktív tábla, továbbá három multimédiás számítógép. (Az
összetétel természetesen iskolánként változott, az arányok nagyjából
hasonlóak.)

Mindez annyit jelent: 21
milliárd forintból megoldható volna, de 31 milliárdnál aligha kerülne
többe harmincötezer tanterem komplett felszerelésére – a normál piaci
árak mellett.

Központosítva

A
központosított közbeszerzés lényege az, hogy az állam együtt intézze el
azokat a beszerzéseit, amelyek esetében sok intézmény venne ugyanolyan
eszközöket. Így ugyanis elméletben olcsóbb ajánlat érhető el: a nagyobb
beszerzési értékre nagyobb árengedményt is jelent.

A szabályok szerint olyan eszközöket, amelyeket
központilag szereznek be – erre a kancellárián a Központi Szolgáltatási
Főigazgatóság jogosult – nem lehet más úton megvásárolni (kivétel: ha
olcsóbban tudják megszerezni ugyanazt). A rendszerben a KSZF egy
keretszerződésre ír ki közbeszerzési pályázatot. A nyertes arra kap
lehetőséget, hogy minden olyan intézménynek szállítson, amely az adott
áruból kér – természetesen a keretszerződésben kikötött áron, ám újabb
közbeszerzési eljárás nélkül. Így az intézményeknek is egyszerűbb: nem
kell bíbelődniük a versenyeztetéssel. Mindez pedig annyit is jelent: mód
van arra, hogy egy intézmény az uniós forrásból elnyert pénzeit olyan
eszközök megvásárlására fordítsa, amelyek szállítására a KSZF már
leszerződött. Igaz: így voltaképp ugyanaz a szervezet – a
Miniszterelnöki Hivatal – ítéli oda a forrást, amely szerződik a
szállítóval.

Ráadásul nemrég volt
már példa arra, hogy a központi közbeszerzés végül furcsa eredményt
hozott. A készenléti szervezetek (rendőrség, mentők, tűzoltók) új
egységes digitális rádiótávközlő (EDR) rendszerének használatához
szükséges 20-28 ezer készülék megvásárlása ugyanis úgy kerül majd
összesen mintegy 9 milliárd forintba, hogy ennek majdnem a feléért is
vásárolhattak volna, esetleg jobban megfelelő rádiókat. Az ok az, hogy
az eljárásban kizárták az olcsóbb ajánlatot tevő versenyzőket – egyes
speciális készülékeik ugyanis nem feleltek meg a kritériumoknak. Arra
nincs ugyan magyarázat, miért voltak részei a speciális – néhány száz
darabos – készülékek a tömegbeszerzéseknek, ám annyi biztos: a
kizárásokkal a drágább ajánlat nyerhetett. Ráadásul úgy, hogy a
készülékek nem is mindenben passzolnak az EDR-rendszerhez. Ám miután a
Közbeszerzési Döntőbizottság – nagyrészt az elkésettségre hivatkozva –
elutasította az egyik kizárt versenyző kifogásait, a rendőrség, a mentők
és a tűzoltók vezetői leginkább csak a győztes konzorcium készülékeiből
rendelhetnek.

Kakaóbiztosan drága
PC a gyerekeknek

Nem túl jó
emlékeket idéz a gyermekek okítására szánt informatikai beszerzés: a
kakaóbiztos számítógépek ügye évekig tartotta lázban a sajtót. Az akkor
még létező informatikai tárca 2004-ben például 400-500 óvodát kívánt
felszerelni speciális, a kisgyermekek fejlesztését szolgáló
számítógépekkel. A kakaóbiztos gépek ügye aztán meglehetősen nagy vihart
kavart: a gépek darabját több mint egymillió forintért vásárolták meg, a
keretből így csak 269 óvodának jutott. A szállító Haitec Magyarország
Kft. így majdnem háromszázmillió forintos bevételhez jutott. A hasonló
tudású – szintén „gyermekálló” – gépeket eközben a piacon 400 ezer
forintból be lehetett volna szerezni programokkal, oktatással együtt. A
tárcáról szóló ÁSZ-jelentés egy évvel később azt állapította meg:
„fennáll a kockázata annak, hogy a beszerzést nem optimális áron
valósították meg” – az eljárásban ugyanis a műszaki leírás nem volt
teljes és egyértelmű, és a bírálók figyelmen kívül hagyták azt is, hogy a
megvásárolt gépek nem minden paraméterükben feleltek meg a kiírásnak.
Mindeközben a megkérdezett óvónők fele úgy nyilatkozott: nem vagy nem
nagyon érzi magát magabiztosnak az óvodai PC használata során. Azt a
program bírálói már korábban is mondogatták: nem biztos, hogy éppen
számítógépre lett volna szükség az óvodákban – a pénzt talán olyan
játékok beszerzésére is fel lehetett volna használni, amelyekkel
egyszerre nem csak egy-két gyermek tud foglalatoskodni. Ráadásul az is
kiderült: a magyarok fizettek ezekért a gépekért először a világon: az
IBM KidSmart nevű programjában ugyanis ingyen adományozza e
gépeket.