A Pál
utcai fiúk című regény helyszíneit idézi fel és interaktivitásra
ösztönzi a látogatókat az a kiállítás, amely „Éljen a Grund!” címmel
október 11-én nyílik meg Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban
(PIM).
(Forrás: Múlt-kor)

A
Molnár Ferenc-regény megjelenésének századik évfordulója alkalmából
szervezett tárlaton az installációk segítségével Nemecsek Ernő lakásába,
a Füvészkertbe vagy a Grundra léphet be a látogató. Az érdeklődők elé
tárják a regényhez kapcsolódó korabeli fővárosi helyszíneket, és
rávilágítanak a mű keletkezéstörténetére, a szerző gyermekkorának
életrajzi részleteire, a mű egykori helyszíneire, valamint az ezekben
rejlő ellentmondásokra.

Az egyik fal
egy nagy térképnek ad helyet: az atlaszon azt a több mint negyven
országot jelölik, ahol Molnár Ferenc regénye megjelent. A kiállítás
tárgyaihoz a magyaron kívül három idegen nyelven készítenek feliratokat,
így a tárlat a kötetet más nyelven olvasók számára is élményt
nyújt.

Az általános és középiskolás
diákoknak, valamint tanáraiknak olvasási és múzeumpedagógiai feladatokat
kínál a kiállítás. A szervezők ezzel is szeretnék felkelteni a fiatalok
érdeklődését és kreativitásra ösztönözni őket. A 2008 augusztusáig
megtekinthető kiállításhoz a regény kiadásának századik évfordulója
apropóján további gazdag programot kínál az év során a
PIM.

Molnár Ferenc 1878. január
12-én született Budapesten. Genfi jogi tanulmányait követően 1897-ben
hírlapíró lett Budapesten. Megjelent egy novelláskötete, majd 1902-ben
bemutatták első darabját, A doktor urat. Ezután szinte minden évben új
darabbal jelentkezett, amelyeket a Vígszínház játszott, de külföldi
színházak is műsorra tűzték műveit. 1907-ben mutatták be Az ördögöt,
ugyanebben az évben jelent meg A Pál utcai fiúk, amit számtalan nyelvre
lefordítottak, magyar-amerikai koprodukciós film is készült
belőle.

Molnár Ferenc az I.
világháborúban haditudósító volt, ebből az időből prózai kötetei
maradtak fenn. Későbbi darabjai közül emlékezetes A hattyú, az 1924-es
Üvegcipő, valamint az 1926-os Játék a kastélyban. 1939-ben harmadik
feleségével, Darvas Lilivel a fasizmus elől Svájcba, majd Amerikába
távozott. Az emigrációban csak emlékiratait és levelezését folytatta;
1952. április 2-án halt meg New Yorkban. Összes műve már 1928-ban, húsz
kötetben jelent meg.