Bár az
iskolai integráció folyamatának még az elején tartunk, egy konferencián
mégis azt taglalták a résztvevők, miért nem sikertelen különböző
szociális hátterű gyerekeket együtt nevelni. (Forrás:
Népszabadság)

Nincs elég pénz, nincs
szakmai segítség, a „felülről kikényszerített” iskolai integráció így
megvalósíthatatlan, a jogvédők „nyomulnak” – így foglalható össze az a
pódiumbeszélgetés, amelyet Miért sikertelen az oktatási integráció?
címmel szerdán, egy konferencia részeként rendezett az Utolsó Padban
Egyesület.

A cím már előrevetítette,
hogy a sikeres integráció szóba sem kerül, pedig a 2003-ban indult
programba ma már 1300 közoktatási intézmény kapcsolódott be. Nem került
szóba az a több éven át készült kutatás sem, amely a gyerekek
teljesítményét vizsgálta integrált környezetben, és kimutatta: a cigány
gyerek tanulmányi eredményei javulnak, miközben nem húzza le a
többieket.

A pódiumbeszélgetés egyik
felszólalója, Tatai-Tóth András, az MSZP oktatási munkacsoportjának
vezetője elmondta, „az együttnevelésnek nincs alternatívája”, majd
hozzátette: ő még olyat nem hallott, hogy azért váltottak volna szülők
iskolát, mert a gyerekük a tornaórán együtt focizott a cigány
gyerekekkel. Olyat viszont már igen, hogy azért vitték el a gyereket,
mert a matematikaórán nem a tanítással volt elfoglalva a pedagógus. A
roma képviselőknek szerinte a roma gyerekek valódi érdekeit kellene
nézniük, és nem erőszakosan kikényszeríteni az integrációt, mert azzal
ártanak. Miskolc példáját hozta fel, ahol értesülései szerint
Budapestről érkező jogvédők a bírósággal bezárattak két, szegregáltan
működő iskolát, és az ott tanuló gyerekeket a város megmaradt öt
iskolájában osztották szét. Ezzel – állítja Tatai-Tóth – felrobbantották
azt a pedagógusgárdát, amelyik a két cigányiskolában lelkiismeretesen,
jól végezte a munkáját. (A valóság ezzel szemben az, hogy Miskolcon
bírósági ítélet hatására nem zártak be semmilyen iskolát. Egyet a pertől
függetlenül bezártak, mert a csökkenő gyereklétszám miatt nem tudták
tovább működtetni. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány
pert indított a csak cigány tanulókból álló József Attila Általános
Iskola miatt, azt azonban nem zárták be, noha jogerős ítélet mondja ki,
hogy a gyerekeket hátrányosan megkülönböztették.) Tatai-Tóth úgy véli,
nem a bíróságokon át kell közösségek életébe
beavatkozni.

Ezzel egyetértett
Kerpen Gábor, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője.
Többek közt azt mondta: ha perekkel rossz helyzetbe lehet hozni
településeket, akkor törvényt kell módosítani, hiszen „nem lehet minden
társadalmi baj megoldását az iskolától várni”. Kerpen az amerikai navajo
indiánok példáját is említette, szerinte az Amerikai Egyesült
Államokban nem győznek bocsánatot kérni tőlük az erőszakos integráció
miatt. (Kerpen egyébként nem mindig gondolkodott úgy, hogy az integráció
erőltetett lenne: korábban részt vett egy unió által támogatott
programban, amely a pedagógusokat segítette a diszkrimináció
felszámolásában.)

A beszélgetés
során az nem derült ki, miért nem sikeres az
integráció.