Lehet-e
újat mondani 1848-ról. Lehet. És kell is. Az Index március 15. környékén
megjelent cikkei megpróbálkoznak ezzel.
(Forrás: Aula)

Az összeállítás Széchenyi, Deák és Petőfi
szerepének vizsgálata melett nem kevés figyelmet szentel annak, hogy
hogyan vélekednek az 1848-as forradalomról szomszédaink, illetve
szomszédaink tankönyvei.

A
cikksorozat eddig megjelent
darabjai:

• 
  
  1848/49: háború
  és bűn Erdélyben
  Vérengzések, megtorlások,
  atrocitások — katonai sikerek és etnikai tisztogatási tervek a
  szabadságharc alatt.


• 
  
  Hogyan tanítják
  1848-at a szomszédoknál?
  Európa bolond évében szinte
  minden nép felkelt a Kárpát-medencében, de nem mindegy, hogy melyik
  lábával.


• 
  
  Osztrákok a „nem
  magyar eredetű” Kossuthról és Petőfiről
  Kossuth
  újságírónak jobb volt, mint államfőnek, és egy kicsit túlkompenzált,
  amikor igazi magyarrá akart
  válni.


• 
  
  Szlovák, magyar
  — két jó barát?
  Szlovákok őrizték a magyar
  hadügyminisztériumot 1849-ben. 20-25 ezren harcoltak közülük
  Kossuthért.


• 
  
  Petőfi, a népszerűtlen
  forradalmár
  Március 15-e után alig három hónappal
  Petőfi már a leggyűlöltebb emberek közé sorolja magát, Szabadszálláson
  majdnem meglincselik. Sorozatunkban Széchenyi és Deák naplója után a
  költőjét ütjük föl.


• 
  
  Zsidóüldözéstől
  és Szlávországtól tartott Deák
  Deák 1848 áprilisában
  “nemzetiségünk” végveszélybe kerülése miatt
  aggódott.


• 
  
  1848
  kronológiája: márciustól szeptemberig
  A forradalom
  legfontosabb eseményei márciustól a pákozdi
  csatáig.


• 
  
  Nyomorult
  hazárdjátékosok! Pulykatolvajok!
  Széchenyi István
  utálta Batthyányt és Kossuthot, és végül összeomlott amiatt, hogy
  belépett a forradalmi kormányba.