Már a parlamenthez került a javaslat, de a szakmai szervezetek számára továbbra is sok a nyitott kérdés.

Nemhogy megoldaná, csak súlyosbítja az oktatás problémáit a kedden benyújtott státusztörvény – reagált közleményben az 54 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet képviselő Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet egy húszoldalas dokumentumban szedte össze, miért tartják alkalmatlannak a javaslatot arra, hogy érdemi változást vonjon maga után a közoktatásban és miért rontaná tovább a pedagógusok helyzetét – igaz, hozzáteszik, érveiket korábban már több alkalommal kommunikálták, ezúttal csak összesítették azokat.

Már a bevezetőben leszögezik, elengedhetetlennek tartják az uniós pénzeket egy teljes körű reform végrehajtásához, de úgy látják, a források lehívásához szükséges stratégia – vagyis a státusztörvény – épp az Európai Parlament és a Tanács követeléseivel ellentétes célokat fogalmaz meg. A CKP szerint a javaslat nem megoldást, hanem tüneti kezelést jelent bizonyos problémákra, miközben a pedagógusok munkajogi helyzetét rontja, a szülők és diákok jogait pedig súlyosan sérti.

Hiányolták a civil szervezetek a törvény benyújtását megelőző társadalmi vitát, valamint a szakmai szervezetekkel való (érdemi) egyeztetést is. Az előbbi esetben ugyan a kormány nyolc napot adott a nyilvánosságnak arra, hogy véleményezze a javaslatot, a beérkezett reakciókból azonban nem tett közzé beszámolót. Több kísérlet volt a szakmai egyeztetésre is: legutóbb május 24-én vitázott Pintér Sándor ellenzéki képviselőkkel, akik tanár- és diákszervezetek tagjaival érkeztek az egyeztetésre, de a tárgyalás minden résztvevő szerint kudarcba fulladt. Azt is nehezményezik a civilek, hogy a kormány nem reagált az évek óta tartó, az elmúlt másfél évben még intenzívebbé vált tiltakozásokra – bár Maruzsa Zoltán államtitkár rendszeresen tart sztrájktárgyalásokat a szakszervezetekkel, tavaly decemberben pedig Pintér Sándor is összehívott tanárokat, igazgatókat és tankerületi vezetőket, az mostanra világossá vált, hogy ezeknek az egyeztetések érdemi eredménye nincsen.

Nemhogy megoldaná, csak súlyosbítja az oktatás problémáit a kedden benyújtott státusztörvény – reagált közleményben az 54 oktatáshoz kapcsolódó civil szervezetet képviselő Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet egy húszoldalas dokumentumban szedte össze, miért tartják alkalmatlannak a javaslatot arra, hogy érdemi változást vonjon maga után a közoktatásban és miért rontaná tovább a pedagógusok helyzetét – igaz, hozzáteszik, érveiket korábban már több alkalommal kommunikálták, ezúttal csak összesítették azokat.

Már a bevezetőben leszögezik, elengedhetetlennek tartják az uniós pénzeket egy teljes körű reform végrehajtásához, de úgy látják, a források lehívásához szükséges stratégia – vagyis a státusztörvény – épp az Európai Parlament és a Tanács követeléseivel ellentétes célokat fogalmaz meg. A CKP szerint a javaslat nem megoldást, hanem tüneti kezelést jelent bizonyos problémákra, miközben a pedagógusok munkajogi helyzetét rontja, a szülők és diákok jogait pedig súlyosan sérti.

Hiányolták a civil szervezetek a törvény benyújtását megelőző társadalmi vitát, valamint a szakmai szervezetekkel való (érdemi) egyeztetést is. Az előbbi esetben ugyan a kormány nyolc napot adott a nyilvánosságnak arra, hogy véleményezze a javaslatot, a beérkezett reakciókból azonban nem tett közzé beszámolót. Több kísérlet volt a szakmai egyeztetésre is: legutóbb május 24-én vitázott Pintér Sándor ellenzéki képviselőkkel, akik tanár- és diákszervezetek tagjaival érkeztek az egyeztetésre, de a tárgyalás minden résztvevő szerint kudarcba fulladt. Azt is nehezményezik a civilek, hogy a kormány nem reagált az évek óta tartó, az elmúlt másfél évben még intenzívebbé vált tiltakozásokra – bár Maruzsa Zoltán államtitkár rendszeresen tart sztrájktárgyalásokat a szakszervezetekkel, tavaly decemberben pedig Pintér Sándor is összehívott tanárokat, igazgatókat és tankerületi vezetőket, az mostanra világossá vált, hogy ezeknek az egyeztetések érdemi eredménye nincsen.

„A jogszabály nem kellően előkészített, hibákat tartalmaz” – áll a CKP közleményében, példaként pedig azt hozzák fel, hogy az óraszámokat taglaló résznél kétszer szerepel a könyvtárostanár, két különböző értékkel. Hozzáteszik, számos olyan információ – kísérődokumentum, különálló jogszabály – nem nyilvános, amely a részletes véleményezéshez szükséges lenne.

Mindezek mellett a legfontosabb problémának az intézmények, tanárok és a szülők szakmai és jogi autonómiájának csökkentését, a munkaterhek növelését, a pedagógus szakma vonzerejének további csökkentését, valamint a nevelési-oktatási munka minőségének rontását tartják. A törvény ugyanis többek között lehetőséget adna a kormánynak a tanév meghosszabbítására, akár napi 12 órára emelhetné a munkaidőt, hosszabb próbaidőt és rövidebb felmentési időt hagyna a tanároknak. A CKP hozzáteszi, bizonyos, a szakmai szervezetek által korábban is kifogásolt részek megváltoztatására kaptak ígéretet, ezek részleteiről azonban továbbra sem kaptak tájékoztatást, így számos nyitott kérdés maradt.

Forrás

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!