Több mint húsz szakszervezet és közoktatásban aktív civil szervezet írta alá azt a nyílt levelet, amely az új NAT halasztása mellett azt is kéri, hogy legyen szava az érintetteknek az érettségik megszervezésében. – A Történelemtanárok Egylete is az aláírók között.

„A magyar köznevelés-közoktatás egésze a koronavírus-járvány következményei miatt rendkívüli időszakát éli, és ilyen helyzetben jobb félretenni a vitás ügyeket” – írják közös nyílt levelükben oktatással foglalkozó érdekvédelmi és civil szervezetek. Azt kérik ezért Kásler Miklóstól, Palkovics Lászlótól és Gulyás Gergelytől, hogy a kormány függessze fel a Nemzeti alaptanterv 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését. Mint részletezik, ezt az eddig megfogalmazott számos szakmai kritikán kívül az is indokolja, hogy:

• a bevezetésére szánt idő rendkívül rövid;
• a feladatok elől a digitális átállás elvonja az időt és energiát; illetve
• ha halasztják a bevezetést, akkor a rendkívüli helyzetben szerzett tapasztalatok is bekerülhetnek az új NAT-ba.

Azt is írják, hogy mivel az új NAT-hoz az új és módosított tankönyvek nem készültek el, a könyveket látatlanban kellene megrendelni. Az emiatti feszültséget egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával enyhíteni lehetne. Az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést, teszik hozzá.

Emellett a levél aláírói a szakképzés átalakításának felfüggesztését is kérik a miniszterektől. Hangsúlyozzák: 30 ezer ember munkajogi helyzetének megváltoztatása a mostani helyzetben „különösen aggályos”. Ellenben például az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét bármikor támogathatónak látják.

Az érettségi és a szakmai vizsgák kapcsán pedig azt kérik, hogy az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül vonják be a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.

Végül emlékeztetnek arra, hogy a speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyerekeknek még a leginkább hátrányos helyzetű településeken is biztosítani kell a távoktatás hatékony és reális formáit.

A levélhez több mint húsz szervezet csatlakozott, köztük a többi közt a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA), a Diákszolidaritás Akció, az Igazgyöngy Alapítvány, a Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, a Magyar Pedagógiai Társaság, a Magyartanárok Egyesülete, a Szülői Hang Közösség, a Tanítanék Mozgalom és Történelemtanárok Egylete.

Forrás