Fél
évszázaddal Horthy Miklós halála után nemcsak a magyar társadalom és a
közélet, hanem a történész szakma is megosztott a kormányzó
munkásságának és történelmi szerepének megítélésében.
(Forrás:
MTI)

Fél évszázaddal Horthy Miklós
halála után nemcsak a magyar társadalom és a közélet, hanem a történész
szakma is megosztott a kormányzó munkásságának és történelmi szerepének
megítélésében – mondta el az MTI-nek Gergely Jenő, az ELTE tanszékvezető
professzora.

A Magyar Tudományos
Akadémia történész doktora Horthy Miklós halálának ötvenedik évfordulója
kapcsán nyilatkozott a távirati irodának. A professzor szerint a magyar
közélet egyik hibája, hogy a történelmi személyiségeket vagy csak
pozitív, vagy csak negatív figuraként akarják látni az emberek, a kép
azonban ennél sokkal összetettebb: Horthy Miklós esetében is voltak
olyan mozzanatok amelyek elmarasztalhatóak, de olyan döntések is,
amelyek nem voltak rosszak az adott korban.

Gergely Jenő hangsúlyozta: nem feltétlenül Horthy
Miklós személye, sokkal inkább a két világháború közötti korszak az
ellentmondásos. Huszonöt éves kormányzása alatt összeomlott a történelmi
Magyarország, megszűnt a monarchia, új típusú gazdasági és társadalmi
berendezkedés kezdődött, de a gazdasági mellett kulturális fejlődésen is
keresztülment az ország. Mindez az akkori államfő nevéhez kötődik, még
akkor is, ha ebben nem volt nagy szerepe, hiszen nem volt kiemelkedő
tehetségű államférfi, sokkal inkább a miniszterelnökei hozták meg a
döntéseket és befolyásolták a történelmet – tette hozzá a
történész.

„Ha a mérleget nézzük,
akkor azért tűnik úgy ma a lakosság többségének Horthy negatív szereplő,
mert maga a rendszer volt negatív alapvetően. Olyanfajta
igazságtalanságok voltak rá jellemzőek, amelyeket a lakosság döntő
többsége nem tudott elviselni (…) De abban, hogy ez a rendszer így
létrejött, Bethlen Istvánnak, vagy Gömbös Gyulának sokkal nagyobb
szerepe volt. Tehát ezt nem Horthy szabta meg, hanem ezek a kiemelkedő
személyek, politikusok” – mondta Gergely Jenő.

Horthy Miklós megítélése saját korában is folyamatosan
változott: az 1920-as évek elején széles körű elégedetlenség volt az
országban, a harmincas évek végére azonban egyfajta nimbusz vette körül
az államfőt – szerepet játszott ebben az ország területi gyarapodása is –
mutatott rá Gergely Jenő.

Az tehát,
hogy napjainkban ki, hogyan akarja láttatni és bemutatni Horthy Miklóst
nagyban függ attól, hogy kormányzásának melyik korszakára helyezi a
hangsúlyt – húzta alá a professzor. Gergely Jenő rámutatott: a kormányzó
megítélésében az elmúlt ötven évben folyamatosan közrejátszottak az
aktuálpolitikai érdekek.

Maguk a
történészek is tartanak ettől a témától: bizonyos anyagokat még mindig
nem tártak fel, sőt még nem született egy komoly, szakszerű összefoglaló
sem Horthy Miklósról – tette hozzá az akadémikus. Gergely Jenő szerint
akkor tisztázódhat Horthy Miklós személyének és munkásságának
megítélése, ha rendeződnek a politikai és társadalmi viszonyok
Magyarországon; „amikor a múlt reális értékelése nem hordoz olyan
konkrét, napi politikai üzeneteket, amelyek befolyásolhatják az emberek
megítélését”.

A professzor szerint
ötven év múlva a társadalom és a történészek is könnyebb helyzetben
lesznek az első és a második világháború közötti korszak
megítélésében.