Az alaptörvény értékrendje, az oktatás értékrendje kész van. Lehet, hogy valakinek ez nem tetszik, de annak is kötelező – jelentette ki Hoffmann Rózsa a Közoktatás-politikai Tanács (melyben a TTE is képviselteti magát) keddi ülésén. (Forrás: FN24)
Kedden a köznevelési törvényről egyeztetett az oktatási államtitkár a Közoktatás-politikai Tanács és az országos Diákjogi Tanács képviselőivel. Az eredetileg nyílt tanácskozásra – a nagy érdeklődés miatt – végül csak a két tanács tagjait engedték be.
A tárgyaláson számos kritika érte a törvénytervezetet, Hoffmann Rózsa a hozzászólások után mondta el a válaszait. Megértést és belátást kért a résztvevőktől, de – utalva a pedagógusszakszervezetek, az egyeztetési szakasz megnyújtását indítványozó kérelmére – kijelentette, hogy másfél éve tart a törvény előkészítése, s nem tervezik meghosszabbítani ezt a szakaszt. Az államtitkár szerint a parlament egy hónap alatt elfogadhatja a törvényt.
Miklósi László, a Történelemtanárok Egylete elnöke azt kifogásolta, hogy a köznevelési törvényben kötelező értékrend jelenik meg. Erre válaszolva Hoffmann Rózsa leszögezte, hogy „az alaptörvény értékrendje, az oktatás értékrendje kész van. Lehet, hogy valakinek ez nem tetszik, de annak is kötelező”.
Az államtitkár szerint az új rendelkezések növelik a pedagógusok autonómiáját, erre példa, hogy a pedagógiai programokat nem kell a fenntartónak jóváhagynia. Azt is kijelentette, hogy – bár ismeri a diákoldal ezzel kapcsolatos kritikáit – minden szakmai döntést a pedagógusok hoznak a jövőben. A diákoldal felszólalását egyébként már nem hallgatta meg Hoffmann, az ülésről távozóban egy dokumentumot nyomott az oldal képviselői kezébe, amiben válaszol az írásban megküldött javaslataikra, kritikáikra.
Hoffmann felhívta a figyelmet, hogy amíg a kormány nem fogadta el a törvényszöveget (eddig csak a koncepcióra bólintott a kabinet), addig várják a javító szándékú észrevételeket. Kitért arra is, hogy eddig 5000 pedagógussal egyeztettek.
Talán az egyik legnagyobb vitát kiváltó kérdésről, a pedagógusok munkaterhelésének növekedéséről szóló aggodalmakra már nem Hoffmann válaszolt, hanem a kollégái. Elmondták, hogy a kötelező heti 32 órás iskolában töltött idő nem azt jelenti, hogy megnő a heti kötelező óraszám. Az marad 22, amit maximum 6-tal lehet megnövelni. Tehát maximum 28 órája lehet a tanároknak – mondták a Nefmi képviselői. A választ nem nyugtatta meg a PDSZ elnökét. Mendrey László úgy fogalmazott: „Tudjuk miről szól a 32 óra. Lehet magyarázkodni, de nem kell!”
Miklósi László – bár viszontválaszát már nem hallhatta Hoffmann – úgy reagált az államtitkár asszony kijelentésére, hogy „a rendszerváltás nem arról szólt, hogy az állam kötelező értékrendet írjon elő”. Miklósi aggályosnak tartja a honvédelmi nevelés kiemelt fontosságát a tervezetben.
A TTE szerkesztői kiegészítése
A hírből kimaradt egy a történelemtanítás szempontjából (is) igen fontos momentum, ezt pótoljuk:
Miklósi László viszontválaszában arra is felhívta a minisztérium figyelmét, hogy a TTE által szervezett Alkotmány és történelem című konferencián Sólyom László, Paczolay Péter, Tölgyessy Péter és más előadók is rámutattak arra, hogy a Nemzeti Hitvallás nem normatív erejű (azt tanítani sem kell). Ennek alapján amennyiben a közoktatási törvény az Alkotmányban megjelenő értékrendet kívánja megjeleníteni, azt csak a rendelkező részből teheti.