• Címlap
  • Hírek
  • Tallózó
  • Történelem
  • Történelemtanítás
  • TTE
  • Átláthatóság
  • Adatvédelem
  • English
Hirdetés

Kérjük, segíts, hogy folytathassuk munkánkat!

Számlaszámunk: 11705008 – 20133762.

A támogatás bankkártyával itt lehetséges.

Nagyon köszönjük.

Hirohito császár kezdettől ellenezte a háborút
2007. március 12. hétfő, 0:00

Hirohito
japán császár alapvetően ellenezte a háborús politikát, amely a második
világháború tragikus vereségéhez vezetett – derül ki az 1989-ben
elhunyt uralkodó egykori kamarásának most közzétett
naplójából.
(Forrás: Múlt-kor)

Ogura Kuradzsi, akinek 600 oldalnyi, hamarosan kiadásra
kerülő feljegyzéseiből az Aszahi Simbun című tokiói napilap idézett
pénteki számában, számos, a császár számos, a háborúval kapcsolatos
megnyilatkozását jegyezte föl.


A
legtöbb bejegyzés mindenekelőtt 1939 májusából, két és fél évvel a
csendes-óceáni háború kirobbanása előtti, és 1945 júniusából, két
hónappal a kapituláció előtti időszakból származik. 1941 januárjában
például Hirohito kijelentette: „Japán alábecsülte Kínát. A legbölcsebb
lenne gyorsan befejezni a háborút, és a következő tíz évben Japán
megerősítésén kellene munkálkodni.” Akkor azonban már két éve folyt a
háború Kína ellen, és az uralkodó állítólag bevallotta kamarásának, hogy
nem akarta ezt a háborút, mert félt a
Szovjetuniótól.


1942 decemberében,
egy évvel azután, hogy Japán megtámadta Pearl Harbort, a császár arról
beszélt, hogy „tudni kell időben befejezni egy háborút”. A napló szerint
volt olyan kijelentése is, amely szerint azért sem árt az óvatosság egy
háború megindításakor, mert soha nem lehet előre tudni, hová
vezet.


Vannak a naplóban magánéleti
megjegyzések is: az egyik tanúsága szerint Hirohito például meg akarta
változtatni azt a szokásjogot, amely szerint a császár nem élhetett
együtt gyermekeivel. Erre azonban csak a II. világháború után nyílt
lehetősége.


Az emlékiratok, amelynek
szerzője 1934 és 1947 között állt a császár közvetlen szolgálatában,
először folytatásokban jelenik meg a Bungei Sundzsu című folyóiratban.
Kiadásának különös jelentőséget ad, hogy továbbra is fennállnak a
nézeteltérések Peking és Tokió között Japán háborús cselekedeteivel
kapcsolatban, miközben áprilisban Tokióba várják Ven Csia-pao (Wen
Jiabao) kínai kormányfőt.


A japán
császári ház egyelőre nem reagált a naplórészletekre. Tavaly júliusban
tiltakozást váltott ki uralkodói körökből egy másik egykori kamarás
vallomása, amely szerint az idős Hirohito ellenezte, hogy a
Jaszukuni-szentélybe temessenek egykori háborús bűnösöket. Az erre
vonatkozó császári idézet 1988-ból származik, amikor Hirohito már 87
éves volt, Ogura emlékirataiban azonban egy fiatal, ereje teljében lévő
uralkodó szólal meg.

Akkor tudunk dolgozni, ha Ön is segít!


Vissza

TTE-tagok figyelmébe:

Éljen a lehetőséggel!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

TTE-közösség

TTE a Facebookon

Youtube-csatorna

Tankönyvek

Hisztorizás podcast

Szlovák-magyar közös múlt

Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciája

„Vissza a jövőbe!”- A közösségi média és az AI hatása a történelemre

A Történelemtanárok (34.) Országos Konferenciájának állásfoglalása

Eddigi konferenciáink

Galéria

Nemzeti Emlékezet Program - Auschwitz-út 6.

Támogatók

A tte.hu működésének támogatója

Adomány

Címkék

alapvizsga aláírásgyűjtés civil Civil Közoktatási Platform családtörténet előadás emberi jogok emléknap gyász Különóra módszertani cikk NAT tankönyv TTE-konferencia Tényleg!? történelmi atlasz törvény álhírek állásfoglalás érettségi

Partnerek

  • Impresszum
  • Alapszabály
  • Tagdíj
  • Belépési nyilatkozat
  • Támogatás
  • Kapcsolat
Történelemtanárok Egylete 1997-2017