Szakmai
mélységű, tartalmi rendszerváltásra van szükség az oktatásban – erről
Hiller István szakminiszter beszélt A közoktatás megújítása című
konferencián kedden a fővárosban.
(Forrás: MTI)

A miniszter a Magyarország Holnap Oktatási és
Gyermeksegély Kerekasztal tanácskozásán azt mondta, hogy hibás az az
álláspont, amely szerint a változtatásokat csak finanszírozási
szempontok indukálták, s egyébként a rendszer jó, csak
alulfinanszírozott. A finanszírozási szempontok is fontos tényezők, de
nem kizárólagosan, hozzá kell nyúlni a szerkezethez is – mondta a tárca
vezetője. Mindez persze annak fényében nem meglepő, hogy Gyurcsány
Ferenc a konferencián az oktatási finanszírozásról
vizionált.

Hiller István
szólt arról is, hogy a minőséghez szakmai nyugalomra van szükség, nem
lehet az oktatási rendszer „hektikus” állapotban. Másfél évtizeddel a
rendszerváltás után szakmapolitikai minimumra van szükség – mondta.
Hozzátette: természetes, hogy a parlamentáris demokráciában a különböző
parlamenti pártok eltérő állásponton vannak, s nem is kíván nagy
egymásra borulást. Annak belátásáról van szó, hogy a hektikusság szakmai
eredményt nem produkál – jelentette ki a tárca
vezetője.

A miniszter kitért arra
is, hogy véget ért az a korszak, amikor csupán a diploma felmutatása
elegendő az elhelyezkedéshez, a végzettségnek tartalmi értéke kell, hogy
legyen.

A Magyarország Holnap
Oktatási és Gyermeksegély Kerekasztal március 20-án kezdte meg munkáját.
Fazekas Károly, az oktatási csoport elnöke az alakuló ülésen elmondta: a
kerekasztal célja, hogy széleskörű konszenzust teremtsenek, illetve,
hogy a viták eredményei a mindenkori kormányt a jogalkotásban és a
döntéshozásban segítsék. A nyugdíjreform, az oktatás és a
versenyképesség témájában tesznek kísérletet külön kerekasztalok arra,
hogy szakmai konszenzus létrehozásával, illetve konkrét javaslatokkal
segítsék a jövőbeni reformok sikeres végrehajtását.

A testületek munkáját szakemberek irányítják, akiket
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kért fel. A testületek az Országgyűlés
bizottságai, a Magyar Tudományos Akadémia, érdekvédelmi, valamint civil
szervezetek delegáltjaiból állnak össze. A 20-25 fős testületekbe
mindössze négy-négy szakértőt jelölt a miniszterelnök, illetve a
kormány.