Az állam
nem kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból –
hangsúlyozta Arató Gergely államtitkár. Hozzátette, a Bokros Lajos, az
ELTE gazdasági tanácsának elnöke által szerkesztett anyag nem tükrözi az
oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének
álláspontját.
(Forrás: hvg.hu)

Az állam nem
kíván kivonulni a hallgatók után járó normatív finanszírozásból –
hangsúlyozta Arató Gergely államtitkár a hét egyetem gazdasági tanácsa
által összeállított, múlt héten napvilágot látott vitaanyagra reagálva
pénteki sajtótájékoztatóján. Hozzátette, a Bokros Lajos, az ELTE
gazdasági tanácsának elnöke által szerkesztett anyag nem tükrözi az
oktatási tárca és a felsőoktatás döntő többségének álláspontját. A HÖOK
szintén nem ért egyet a vitaanyagban megfogalmazott
reformjavaslatokkal.

A gazdasági tanácsok által
összeállított anyag többek között megszüntetné a felsőoktatási
intézmények normatív alapú (fejkvótarendszerű) támogatását, megszűntetné
az oktatók közalkalmazotti jogállását és a tandíjból fedeztetné az
oktatók fizetésének jelentős részét.

A reform
továbbá megszüntetné azokat az intézményeket, amelyek fizikai és humán
infrasturktúrája nem éri el a kívánt, minimális szintet, és „súlyponti
iskolákat” hozna létre, melyek kiemelt állami támogatást kapnának. A
vitaanyag szerzői az államilag támogatott és költségtérítéses képzésre
járók tandíját egységessé tennék és az intézmények gazdasági és oktatási
irányítását szétválasztanák.

Az oktatási tárca
nem változtat a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein elfogadott
reformtervezeten. Arató Gergely pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, az
oktatási tárca fontos vitaanyagként tekint a felsőoktatás szerkezeti,
finanszírozási átalakításáról szóló javaslatra, de a kormány tartja
magát a Felsőoktatási Kerekasztal ülésein megszavazott
reformtervezethez, amely élvezi a rektorok, oktatók és hallgatók
többségi támogatását.

A
felsőoktatási reformtervezet öt sarkalatos
pontja

A felsőoktatási
reformtervezettel kapcsolatban az államtitkár kiemelte a felsőoktatás
minőségének fejlesztését, mint az egyik legsarkalatosabb pontot. A
tervek szerint az intézmények teljesítményének mérése alapján
összeállított rangsorokat nyilvánosságra hozzák, hogy a felvételizők
pontos képet kapjanak a kiválasztott egyetem vagy főiskola
színvonaláról.

A képzés szerkezetének átalakítása
már elkezdődött az államilag finanszírozott országos keretszám
átalakításával, miszerint a bölcsész és jogtudományi karokra kevesebb,
az egészségügyi képzésre ugyanannyi, és a természettudományos és
informatikai szakokra kismértékben több hallgatót lehet felvenni a
2007/2008-as tanévre.

Megváltoztatják a
finanszírozási rendszert is, ennek jegyében már bevezették a fejlesztési
részhozzájárulást. A felsőoktatási törvény tervezett módosításával
kiszámítható, többéves megállapodást kötne az állam a felsőoktatási
intézményekkel azok finanszírozásáról. Átalakítják továbbá a hallgatói
juttatások rendszerét, s tovább folytatódik az oktatási épületek és a
kollégiumok fejlesztése.

 A Hallgatói
Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) nyugtalansággal fogadta a
gazdasági tanácsok által összeállított, Bokros Lajos szerkesztésében
megjelent vitaanyagot – áll a HÖOK által kiadott sajtóközleményben.
Álláspontja szerint a felsőoktatási intézmények gazdálkodását elő kell
segíteni, azok feltételeit mindenkor javítani kell, különös tekintettel
az állami támogatások hatékony felhasználására, valamint a magántőke
kutatási-innovációs beruházásaira.

Szerintük ez
olyan módon érhető el, hogy az állami felsőoktatási intézmények
gazdálkodásában esélyegyenlőséget érjenek el a magánintézményekkel, ami
azonban nem vezethet az állami vagyon magánosításához, a felsőoktatás
minőségét nem javító spekulatív tevékenységekhez. A gazdálkodási
lehetőségek bővítése magában foglalja az állami támogatások hatékony
felhasználását, a pazarlás lehetőségének minimalizálását, a gazdálkodás
állami ellenőrzését, a teljesítmény-elv
érvényesítését.

A keretszámoknál az intézményi,
politikai lobbik és nem a célszerűség diktált eddig – írja a HÖOK. Ez
arra utal, hogy nem az állami támogatás ténye, hanem a felelőtlen, nem a
felsőoktatás vagy a hallgatók érdekét néző döntéshozatal okoz
túlképzést számos területen, ami munkanélküliséghez, társadalmi
problémákhoz vezet. A túlképzést természetesen úgy is meg lehet
szüntetni, ha elviselhetetlen anyagi terhek révén lehetetlenné tesszük a
bejutást a felsőoktatásba – áll a közleményben.