Felelősségteljes
feladatai vannak az államnak hosszú távon az oktatási rendszer
szabályozásában, a finanszírozásban és a lehetőségek megteremtésében –
mondta Hiller István szakminiszter a témában rendezett szakmai
konferencián hétfőn a fővárosban. (Forrás: MTI/OKM)

A tárca vezetője kifejtette: nem ért egyet azokkal a
véleményekkel, amelyek az oktatás bármely szintjén az állam
szerepvállalását megszüntetnék.
 
Hiller
István rossz iránynak nevezte az állam esetleges kivonulását a felsőfokú
oktatásból. Mint mondta, a privatizációt ellenzi, s ha kell, ellene
minden súllyal fellép.
 
Az állami felsőfokú
intézményrendszer megtartása hosszú távú érdeke az országnak –
jelentette ki.
 
A szaktárca vezetője szólt
arról, hogy a demográfiai helyzet három-négy éven belül a felsőoktatást
is erőteljesen érinti majd.
 
Utalva a
közelmúltban nyilvánosságra került nemzetközi tanulói
teljesítményméréseken produkált magyar eredményekre, azt mondta, hogy a
gyermekek tízéves koráig a magyar oktatási szisztéma megfelelően
működik. A miniszter kiemelte az óvoda szerepét, amelyre az eddigieknél
is nagyobb figyelmet kell fordítani, értékeit őrizni
kell.
 
A problémák felső tagozaton
jelentkeznek – jelezte, hozzátéve: úgy látja, hogy az irány, amelyet
követnek, megfelelő e téren, de az eredményekhez időre és türelemre van
szükség.
 
A falusi kisiskolákra vonatkozó
felvetésre úgy válaszolt, hogy a cél: az alsó tagozatot mindenütt
megtartani, míg felső tagozaton általában már közös, jól felszerelt
intézményben kell folynia a képzésnek. A tárca vezetője szerint ez
helyes irány.
 
A miniszter kitért arra, hogy
helyes volt a kétszintű érettségi bevezetése, s az elvégzett
finomhangolásokkal a feladatát ellátni képes rendszer
született.
 
A felsőoktatásban a szerkezet, a
finanszírozás átalakításában, a hallgatói juttatások rendszerében, az
infrastruktúra fejlesztésében erőteljes előrelépések történtek, a
minőségbiztosítás és az akkreditáció területén az elkövetkező fél évben
várhatók nagyobb módosulások –
mondta.
 
Kérdésre válaszolva közölte: a
szaktárca büdzséje jövő évben várhatóan mintegy 10 milliárddal lesz
magasabb, ám a végszavazás előtt Hiller István nem kívánt pontos számot
mondani.
 
A tárca első embere ugyanakkor
hangsúlyozta: az oktatást egységes egészként kell kezelni, amelynek ha
bármely részét megváltoztatják, az az egész rendszert
érinti.
 
Pálinkás József (Fidesz)
egyetértett a miniszter utóbbi
kijelentésével.
 
A korábbi tárcavezető
hozzáfűzte: a magyar közoktatás legfontosabb intézménye az óvoda, s
minden porgrammal, ami az óvodáztatás kiterjesztését célozza, egyetért.
Mint mondta, a magyar cigányság felzárkóztatásának egyik legfontosabb
kérdése, hogy már az óvodában megkezdődjön az integrációjuk. Ugyanakkor
szükség van az óvodák fokozott állami támogatására is –
hangsúlyozta.
 
Pálinkás József szerint az,
hogy alsó tagozaton nincs gond a gyermekek teljesítményével, azzal
magyarázható, hogy itt volt a legkevesebb reform. Talán ezért működik a
legjobban – jegyezte meg.
 
Felső tagozaton a
fiatalok iskolához, tanárokhoz való viszonya megváltozik. Véleménye
szerint a nemzetközi felmérések eredménytelensége nem kifejezetten
szakmai jellegű, hanem nevelési hiányosságokból
fakad.
 
Hangoztatta: minden gyermeket
életkorának megfelelően kell értékelni, és ezt az ő, illetve szülei
tudomására kell hozni. A falusi kisiskolákról kifejtette: ezek az
intézmények küldetést valósítanak meg a kisfalvakban, ezért átlagon
felüli támogatást kell biztosítani
számukra.
 
A kétszintű érettségiről azt
mondta, hogy az mára elfogadottá vált, de jelenlegi formáját
módosítandónak tartotta, megszervezése ugyanis szerinte zűrzavarosan
történik.
 
Pálinkás József szerint az iskola
feladata, hogy végig vigye a diákokat, s a 12. év végén legyen az
érettségi vizsga.
 
A felsőoktatásban a
PPP-beruházások egy részét elhibázottnak, drágának nevezte. Több
kollégiumban a férőhelyeket nem tudják majd feltölteni –
prognosztizálta. Ha a fejlesztések állami forrásból valósultak volna
meg, jobban meggondoltuk volna, mire fordítjuk ezeket a pénzeket – tette
hozzá.