Kutatók
állítása szerint a Neander-völgyi ősember a nagy éghajlati ingadozások
következtében pusztult ki a jégkorszakban 30 ezer évvel
ezelőtt
(Forrás: Múlt-kor)

Hasonlóan Európa első modern embereihez, a
Neander-völgyiek is dél felé húzódtak vissza a gleccserek elől és ott az
egyre fogyatkozó élelem megszerzéséért egymással versengve, mindkét
csoport kihalt. Erről számolt be a New Scientist tudományos folyóirat a
Cambridge-i egyetem Tjeerd van Andel vezette harmincfős csoportjának
elemzése alapján.

A Homo sapiens
egy újabb, fejlettebb csoportja mintegy 30 000 évvel ezelőtt előbb
Kelet-Európában tűnt fel, és jobb vadászfegyvereinek, valamint melegebb
ruházatának köszönhetően onnan kiindulva benépesítette az egész
kontinenst – véli a régészekből, antropológusokból, geológusokból és
klímatológusokból álló csoport.

A
korábbi elméletek többek közt abból indultak ki, hogy a Neander-völgyi
embert a technikailag fejlettebb Homo sapiens kiszorította, esetleg ki
is irtotta. Grönlandi jégpróbák, az őskorból visszamaradt csont
kövületek és növényi pollenek azt mutatják azonban, hogy az éghajlat
megváltozása „drámai befolyást” gyakorolt a korabeli állat- és
növényvilágra, és ez alól nem jelentettek kivételt az Európában élő
Neander-völgyiek és Aurignacien-emberek sem. (…)